A lakosság pénzügyi vagyona az elmúlt három évben a nemzeti jövedelem 64 százalékáról 70 százalékára emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 20000 milliárd forint pénzügyi befektetése van a lakosságnak, ha az összes megtakarításból levonjuk a hiteleket - kommentálta az MNB friss adatsorát Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője. Ez az állomány a 2000-es években 60 százalék körül stagnált, köszönhetően elsősorban a felfutó lakossági hitelezésnek, amelynek mértéke megegyezett a megtakarítások növekedésének ütemével, így a nettó pénzügyi vagyon stagnált. 2010 után azonban dinamikusan emelkedni kezdett annak hatására, hogy évente jelentős adósságtörlesztést hajt végre a lakosság, ami a hitelállományt csökkenti. Összességében a GDP-arányosan stabil megtakarításokból levonva az egyre kisebb adósságot, a nettó pénzügyi vagyon folyamatosan emelkedik. Természetesen, az adatsort korrigáltuk a magán-nyugdíjpénztári rendszer visszaalakításából származó hatással, mert ezt a vagyont felváltotta magasabb állami nyugdíjváromány - fogalmazott Barcza.
Forintban ez azt jelenti, hogy a lakosság egy főre jutó bruttó vagyona 3 millió, adóssága 1 millió forint, tehát a nettó pénzügyi vagyon 2 millió forintra tehető. Összehasonlításképpen, Ausztriában hasonlóak az arányok, csak az összegek ötszörösét teszik ki a hazainak, tehát egy átlagos osztrák lakos 15 millió forint vagyon mellett 5 millió forint adóssággal rendelkezik.
Az itthoni adatok nem vizsgálják, de az ausztriai adatokban az is jól látható, hogy rendkívül egyenlőtlen a vagyon megoszlása, a lakosság leggazdagabb 12 százalékának 50 millió forintra átszámított átlagos vagyona van, míg a legalsó 23 százaléknak alig több, mint négymillió forintnyi. Feltehetően Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet, hiszen az egyes pénzügyi felmérések szerint a lakosság fele-kétharmada nem rendelkezik pénzügyi megtakarítással.