Hétfőn tette közzé friss energiaár-statisztikáját az Eurostat. Az elmúlt év második felében felvett adatok alapján Magyarországon mérték a negyedik legmagasabb háztartási gáz-, illetve az ötödik legnagyobb áramárat vásárlóerőparitáson számolva. (Ehhez közös referenciaként a PPS-t használják, amely kiszűri az egyes országok közötti árszintkülönbségeket. Egy egységnyi PPS-ért elvileg minden országban egyforma mennyiségű árut/szolgáltatást vásárolhatunk.) Száz kilowattóra áram a magyar fogyasztóknak 25,5 PPS-be, ugyanennyi energiatartalmú földgáz (ami bő 10 köbméternek felel meg) 10,4 PPS-be került.
A villamos energia terén ez azt jelenti, hogy Magyarországnál csak Ciprus számít jóval drágábbnak, míg a németekkel, lengyelekkel és portugálokkal nagyjából pariban vagyunk, illetve kétszer annyiba kerül, mint Finnországban. Ami a földgáz PPS-ben számolt árát illeti, a bolgároknak és a görögöknek kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk, mi a portugálokkal, spanyolokkal és litvánokkal vagyunk egy szinten, miközben a román és brit tarifa alig több mint feleekkora.
Szimplán euróban számolva persze más a kép. Itt igaz az, hogy a magyarországi árak az EU-27 átlaga alatt voltak az elmúlt év második felében. A hazai áramdíj több mint 20, a gázár pedig közel 13 százalékkal múlta alul az uniós átlagot. A 6,3 euró/100 kilowattórás (kWh) gáztarifa a németországihoz van közel, míg a 15,6 eurós áramár épp a finnországival egyezik meg, miközben - mint már említettük - PPS-alapon a duplája az ottaninak.
Áram | Gáz | |||
euró | PPS | euró | PPS | |
EU27 | 19,7 | 19,7 | 7,2 | 7,2 |
Eurózóna | 20,6 | 19,9 | 7,9 | 7,6 |
Ausztria | 20,2 | 18,4 | 7,6 | 6,9 |
Belgium | 22,2 | 19,7 | 7,3 | 6,5 |
Bulgária | 9,6 | 21,2 | 5,6 | 12,3 |
Ciprus* | 29,1 | 32,9 | n. a. | n. a. |
Csehország | 15 | 21,2 | 6,6 | 9,3 |
Dánia | 29,7 | 21,9 | 10,8 | 8 |
Észtország | 11,2 | 15,9 | 5,2 | 7,3 |
Finnország* | 15,6 | 12,7 | n. a. | n. a. |
Franciaország | 14,5 | 13 | 6,8 | 6,1 |
Görögország | 14,2 | 15,7 | 10,2 | 11,3 |
Hollandia | 19 | 17,6 | 8,4 | 7,8 |
Írország | 22,9 | 21,2 | 6,7 | 6,2 |
Lengyelország | 15,3 | 25,9 | 5,8 | 9,7 |
Lettország | 13,7 | 20,2 | 5,6 | 8,3 |
Litvánia | 12,7 | 20,8 | 6,1 | 10 |
Luxemburg | 17,1 | 14 | 5,9 | 4,9 |
Magyarország | 15,6 | 25,5 | 6,3 | 10,4 |
Málta* | 17 | 23,3 | n. a. | n. a. |
Nagy-Britannia | 17,9 | 16,2 | 5,8 | 5,3 |
Németország | 26,8 | 25,9 | 6,5 | 6,3 |
Olaszország | 23 | 22,4 | 9,7 | 9,5 |
Portugália | 20,6 | 25,7 | 8,5 | 10,6 |
Románia | 10,8 | 21,6 | 2,7 | 5,5 |
Spanyolország | 22,8 | 25 | 9,1 | 10 |
Svédország | 20,8 | 15,5 | 12,7 | 9,4 |
Szlovákia | 17,2 | 24,9 | 5,1 | 7,4 |
Szlovénia | 15,4 | 18,7 | 7,3 | 8,8 |
*Cipruson, Máltán és Finnországban nincs jelentős lakossági gázpiac, ezért nem is adnak áradatokat Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés, Eurostat |
Nőtt vagy csökkent az ár?
Az Eurostat által közölt összeállítás az árváltozásokra is kitér. Itt Magyarországra vonatkozóan arra a furcsa megállapításra bukkanhatunk, amely szerint 2011 második félévéhez képest 1,9 százalékkal csökkent az évi 2,5-5 ezer kWh között fogyasztó háztartások forintban számolt áramdíja. Ez az állítás azért meglepő, mert a KSH statisztikája 3,1 százalékos növekedést mutat 2012 decembere és 2011 decembere között, a rezsicsökkentés pedig idén januártól jött a képbe. Ugyanígy nem stimmelnek a gázár változásáról közölt adatok sem: az Eurostat 8,6, a KSH feleakkora, 4,2 százalékos növekedésről számolt be. Az eltérés okairól megkérdeztük az Eurostatot, amint befut a válasz, frissítjük a cikket.