A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A 2014-es költségvetés az ideihez hasonlóan 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol (ESA 95-ös alapon), ám míg az idei cél eléréséhez kevesebb kockázat járul, addig a jövő évihez még intézkedéseket kell hoznia a kormánynak − miközben az a választásokra készülve a gyeplő óvatos elengedésére készül. Persze nem feltétlenül cél egyből egy kiegyensúlyozott és működő büdzsét a kormánynak és a parlamentnek elfogadnia, hisz az idei is két komoly változáson ment keresztül a decemberben elfogadotthoz képest, mire működőképessé vált. A kormány először zárolt mintegy 70-80 milliárd forint kiadást, majd augusztustól 120 milliárd forint erejéig adóemeléseket jelentett be − e 200 milliárdos mankóval lesz teljesíthető az ez évi hiánycél.

Kapcsolódó

Az idei költségvetési kockázatok közül számos áthúzódik a jövő évre, amit kezelni kell: ilyen például az áfabevételek 300 milliárdos idei kiesése − amit az MNB becsült a féléves költségvetési folyamatok kapcsán. Könnyen belátható, hogy a GDP majd egy százalékára rúgó összegnél kisebb lesz az adóalap 2014-ben is − igaz, ezt részben ellensúlyozza a most júliusban elindult e-útdíj, amelyből jövőre befolyhat a tervezett 150-200 milliárd forint és 2014-ben éreztetheti hatását érdemben a pénztárgépek NAV-hoz való bekötése. (Csak idén e forrásból 90 milliárdos többletbevételt terveztek − ebből egyes vélemények szerint egy fillér sem teljesül −, a jövő évi hatás ezért nem forintosítható.)

A pénzforgalmi illetékből az első félév komoly elmaradását az augusztusi emelések jórészt eltüntetik. Csökkenti az idei és így a jövő évi költségvetési kockázatokat a munkahelyvédelmi akcióterv iránti vártnál szerényebb érdeklődés, így az a tervezettnél 200 milliárd forinttal kisebb bevételkieséssel jár − szintén az MNB becslése szerint.

A parlament rendkívüli ülést tart augusztus 26−27-én, hogy pontosítsa a pedagógusok béremelését − ami csak jövőre 140 milliárd forintos többletforrást igényel −, ez utóbbi említés szintjén szerepel is a július közepén nyilvánosságra hozott 2014-es költségvetési tervezési köriratban. Nem szerepel viszont a 10 százalékos általános közalkalmazotti/kormány-tisztviselői béremelés terve − annak ellenére, hogy azt már kész tényként közölte nem egy miniszter a saját szakterületén dolgozókkal. Szintén nem esik szó a tervezési köriratban a kormány népesedéspolitikai csomagja − amely már egy hónappal ezelőtt is elfogadás előtti állapotban volt a nyilatkozatok szerint.

Homály fedi, hogy pontosan milyen növekedési pályára épül a jövő évi költségvetés. Az inflációt 2,8 százalékra lőtték be 2014-re, ami néhány tized pontos mozgásteret ad a kormánynak, ugyanis sok előrejelzés szerint a pénzromlás üteme valószínűleg meghaladja a 3 százalékot. Ugyanakkor hivatalos növekedési prognózisa nincs a kormánynak − azt ugyanis az idei első félév adataihoz kötötték nyilatkozataikban a kormányzat gazdaságpolitikusai (a KSH jövő szerdán publikálja az idei második negyedéves előzetes GDP-számokat).