Ketyegnek a bombák - Jöhet a 250 forintos svájci frank?

Magyarország megítélésében, kockázati feláraiban újra fókuszba kerültek a nemzetközi események, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az inflációkövetés logikája alapján múlt keddi ülésén kamatot csökkenthetett volna a jegybank, ám a piaci turbulenciákra hivatkozva a tartás mellett döntöttek. Ugyanakkor Magyarország ellenállóképessége javult - ezt Simor András is kiemelte a legutóbbi kamatdöntő ülést követően - a külföldi eseményekkel szemben 2008-hoz képest, köszönhetően a folyó mérleg masszív többletének és a tőkebeáramlásnak - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ez jól látható azon is, hogy pár hete, a görög egyezkedések hevében is csak ideiglenesen került 270 fölé a forint az euróval szemben, ahonnan gyorsan vissza is korrigált. Ám kétségtelen, hogy a nemzetközi események sodrából Magyarország sem marad ki, de nem hazai eseményekkel magyarázható az elmúlt hetekre jellemző gyengébb forint és a némileg emelkedő cds-árazás.

Átmeneti nyugalmat hoz csak az amerikai megállapodás

Az elmúlt napok legégetőbb "sztorija" az Egyesült Államok adósságplafonja körüli vita volt. Az általunk megkérdezett elemzők abban egyetértenek: a megállapodás tető alá hozása mindenképp megnyugvást hoz a piacokra - így a magyar eszközökére is -, ám ez csak rövid távon segít, utána újra az eurózónás aggályok kerülnének előtérbe.

A svájci frank azonban már teljesen más lapra tartozik. Ahogy az hétfő reggel tapasztalható volt, a frank 234 forintra csökkent, ám az amerikai megállapodás utáni megnyugvás gyorsan el is múlt: mind az euróval, mind a forinttal szemben újabb csúcsra erősödött a svájci deviza délután.

Nincs esély a frank gyengülésére - emelte ki a Takarékbank elemzője. A svájci gazdaság bivalyerős, 15 százalékos GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlettel rendelkezik, a devizatartalékok meghaladják az államadósság mértékét, a devizahitelek törlesztése pedig folyamatos frankkeresletet generál, ami tovább erősíti az alpesi devizát - hozta fel az érveket a szakértő.

A következő hónapokban az eurózónás válság miatt szinte lehetetlen előrejelezni, merre mehet a svájci frank árfolyama. A szakértő szerint elképzelhető egy 210 forintos árfolyam is, de akár a 250 közelébe felszökő kurzus sem zárható ki. Több sztori lóg jelenleg a levegőben az eurózónában: ha ezek közül néhány felszínre kerül, akkor nem zárható ki a komoly forintgyengülés, de a megnyugtató megegyezések esetén lejöhet a frank árfolyama.

Több bomba ketyeg még az eurózónában

A görög megállapodás tető alá hozásával némileg lenyugodtak a kedélyek, de továbbra is több, időzített bomba ketyeg az monetáris unióban - jellemzően az az eurózónás ország kerül fókuszba, ahol jelentős kötvénylejáratra kerül sor az következő időszakban.

Első ránézésre, a görög kérdés megoldott - sőt, a megállapodás a vártnál jobb, tartalmasabb lett - ám csak két évre nyújt megoldást. Egyelőre sem lehet látni, hogy utána miképp tervezik rendezni a görög adóssághelyzetet - hívta fel a figyelmet Suppan.

A másik, az utóbbi időben fókuszba került nemzet Olaszország. Ha az állampapír hozamok stabilak maradnak, akkor elkerülhető a komolyabb pánik. Ám ha a piacok megijednek, ez pedig felviszi a hozamokat, akkor gondok lehetnek az ország adósságállományával. A másik probléma az északi és déli országrész közötti versenyképességi szakadék, melyre megoldást kell találni. Portugália ebből a szempontból rosszabb helyzetben van, hiszen amíg az észak-olasz régió versenyképes, addig a luzitán államról ez nem mondható el. Ott már elkezdődtek a kiigazítások, de megnyugodni egyelőre nem lehet, mivel a versenyképességet javító intézkedések látható eredményeire akár éveket is várni kell.

Spanyolországban a magas munkanélküliség hátráltatja a kilábalást, de jobb helyzetben van, mint Portugália; megnyugtató, hogy az államadósság mértéke kisebb. Az olaszokhoz hasonlóan itt is akkor robbanhat a bomba, ha tovább emelkednek az állampapír hozamok - emeli ki a szakértő.

Írország helyzete a legjobb a fentiek közül, mert az ország rendelkezik versenyképes szektorokkal, és amint elkezdik a bankok privatizációját, újra lesz elegendő forrás az államadósság befoltozására. Ennek ellenére, Írországot is elő-előfogják még venni a piacok, de súlyuknál fogva kicsik, nem jelentenek komoly fenyegetést az eurózóna egészére nézve - tette hozzá az elemző.

Kifújt volna az optimizmus?

Más vélemények szerint ugyanakkor hazai okokra is visszavezethető lehet az ország romló megítélése. Tény, hogy a euró/forint árfolyamban nincsenek nagy kilengések, de március-április óta egyértelműen látható egy gyengülő pálya, ami tetten érhető a cds árazásban és az állampapír hozamokban is - hívta fel a figyelmet Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Ez alapvetően nem rólunk szól, de már jöttek olyan banki vélemények, hogy kifújt a Magyarországgal kapcsolatos optimizmus, aminek fő oka a gyenge lábakon álló növekedés.

Az elemzésekben nem látják a 3 százalékos GDP növekedés alapjait, így pedig a deficitcél tartása is nehezebb. Korábban az ipar és az export adta a magyar növekedés motorját, viszont a globális lassulás ezeket visszavetheti. Ezzel párhuzamosan pedig továbbra is kifejezetten gyenge a belső kereslet, mivel a magas munkanélküliség, az erős frankárfolyam és a gyenge hitelezés is visszaveti ezt. És ugyan időközben a nyugdíjvagyon visszavonása révén nagyot csökkent az államadósság, de ez továbbra is akut probléma. Ezek miatt, összességében Magyarország kitettsége a külföldi eseményeknek fokozódhat majd - véli a szakértő.

Olaszországhoz hasonló problémákkal küzd Magyarország - nagy államadósság, gyenge növekedés. Ha az eurózóna egyik oszlopos tagját támadják a piacok, akkor miért hagynák békén Magyarországot? - tette fel a költői kérdést az elemző.