A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 28 és április 3 között, 1006 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A közvélemény-kutatónak a választások előtt ez az utolsó, pártok támogatottságát vizsgáló mérése.

A Fidesz szavazóinak aránya az elmúlt két hétben két százalékponttal 25 százalékra csökkent, miközben a biztos szavazó, pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 45 százalék. A párt szavazóinak aktivitása átlagos és enyhe elbizonytalanodás tapasztalható - derül ki a Publicus felméréséből.

Az MSZP támogatottsága a elmúlt két hétben egy százalékponttal 13 százalékra növekedett, a biztos szavazó, pártválasztók körében az párt támogatottsága 19 százalék. A Fidesz híveivel ellentétben az MSZP szavazóinak aktivitása meglehetősen magas a felmérés szerint.

A Jobbik támogatottsága az elmúlt két hétben két százalékponttal 14 százalékra emelkedett, a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig a támogatottsága 20 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása továbbra is alacsonyabb, mint a többi párté.

Az LMP szavazóinak száma egy százalékponttal 5 százalékra csökkent, a biztos szavazó, pártválasztók körében 7 százalékon áll. A DK támogatottsága szintén egy százalékpontot csökkent, ami 3 százalékot jelent. A biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalékon áll a támogatottság.

A Kétfarkú és az Együtt támogatottsága nem érte el az egy százalékot, a Momentum viszont egy százalékponttal 1 százalékra emelkedett, a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalék.

A bizonytalanok aránya szintén egy százalékpontot növekedett, így ez a tábor 37 százalékot képvisel. A Publicus azonban azt is hozzáteszi, hogy az elmúlt két hétben a bizonytalanok körében a titkolózók aránya 9 százalékponttal 44 százalékra ugrott.

Mi várható?

A Publicus a várható hazai listás eredményekre szakértői becslést is kiadott, mellyel kapcsolatban megjegyzik, hogy az ellenzéki oldalon még folyamatban vannak a visszalépésékről szóló tárgyalások, és ezek kimenetele nagyban befolyásolhatja az aktív bizonytalanok választási részvételét, valamint az átszavazási hajlandóságot és lehetőségeket.

Az intézet a legvalószínűbbnek a 65-70 százalékos részvételi arányt tarja. E forgatókönyv szerint a Fidesz 41 százalékos (+/-2 százalék), az MSZP 18 százalékos (+/-2 százalék), a Jobbik 21 százalékos (+/-2 százalék), az LMP 7 százalékos (+/-2 százalék), a DK 6 százalékos (+/-2%) eredményt érhet el. E forgatókönyv szerint a többi pártnak nincs érdemi esélye listán a parlamentbe jutásra; várható eredményeik: Együtt 1 százalék (+/-1 százalék), Kétfarkú 1 százalék (+/- 1 százalék), Momentum 2 százalék (+/-1 százalék). Az Együtt ugyanakkor várhatóan fog egyéni mandátumot szerezni, így végül mégis bekerülhet a parlamentbe, illetve az MSZP-P több egyéni mandátumot szerezhet, így közte és a Jobbik között a mandátumszámbeli különbség csökkenni fog - állapítja meg a Publicus.

Ekkor lehet hétharmada a Fidesznek

Amennyiben a részvétel 65 százaléknál alacsonyabb lesz, van esély a Fidesz kétharmados többségére, és a Publicus szerint többi párt esetében arányosan kevesebb listás szavazattal számolhatunk.

Így lehet ellenzéki többség

Amennyiben a részvétel 70 százaléknál magasabb lesz, érdemi esély van olyan helyzet kialakulására, amikor egyik pártnak sincs a kormányalakításhoz szükséges mandátumtöbbsége a parlamentben; ekkor ellenzéki többség is elképzelhető. A közvélemény-kutató szerint a képet árnyalja, hogy ebben az esetben van valós esély arra, hogy a DK és az LMP listán ne jusson be a parlamentbe, így a kormányváltó szavazatok elvesztésével újra előnyhöz juttatva a Fideszt. Ebben az esetben várhatóan több mandátuma lesz Fidesznek, bár mindkét pártnak juthatnak be egyéni képviselői a házba.

Így bukhatja a Fidesz az abszolút többségét

A Republikon Intézet által készített mandátumbecslés szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Az intézet szerint a Fidesz 113, az MSZP-Párbeszéd 33, a Jobbik 29, a DK 13, az LMP 7, az Együtt pedig 2 mandátumot szerezhet. A pártok jelöltjei mellett két függetlenként induló, de a baloldali pártok által támogatott jelölt bejutására is számítani lehet. A Republikon ugyanakkor megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a Jobbik a második legnépszerűbb párt, az egyéni választókerületek alakulása miatt az MSZP-Párbeszéd szövetség összességében több mandátumot szerezhet, mint a Jobbik.

A Republikon Intézet által becsült támogatottságok mellett tehát 30 egyéni választókerületet nyerne ellenzéki jelölt, ugyanakkor van további 21 olyan választókerület, ahol 5 százalékpontnál kisebb a különbség a győztes kormánypárti, illetve a második helyezett ellenzéki jelölt között, e kerületek elvesztése pedig egyben az abszolút többség elvesztését jelentené a Fidesz számára.

A Republikon szerint az említett 30 körzetből 16-ban az MSZP-Párbeszéd által támogatott jelölt tudná megverni a Fidesz jelöltjét. Ezek jellemzően Budapesten, Pest megyében (például Szigetszentmiklós, Érd), illetve nagyvárosokban (például Pécs, Szeged, Miskolc) található kerületek. A mandátumbecslés szerint a Demokratikus Koalíció jelöltjei 4 fővárosi választókerületben számíthatnak győzelemre.

A visszalépéseknek köszönhetően az LMP 2 választókerületben tudna mandátumhoz jutni: Szél Bernadett Budakeszin, valamint Csárdi Antal a belvárosban. Szintén a visszalépések miatt van komoly esélye a győzelemre az Együtt által jelölt Szabó Szabolcsnak Csepelen, valamint Vajda Zoltánnak a 16. kerületben.

A Jobbik az ország keleti részében elhelyezkedő választókerületekben számíthat egyéni győzelmekre, két Heves megyében található választókerületben (amiből az egyik Vona Gábor körzete), Miskolcon, valamint Törökszentmiklóson. A független jelöltek közül Mellár Tamás Pécsen, Kész Zoltán pedig Veszprémben győzheti le a kormánypárt jelöltét - olvasható a Republikon elemzésében.

 

Senki nem tudja, hogy mi az igazság - leválthatják a kormányt?

Szinte minden közvélemény-kutató arra panaszkodik, hogy az április 8-i választásra fordulva hónapról hónapra csökken azoknak az aránya, akik hajlandók válaszolni a kérdezőbiztosoknak. A szűkös mintavétel vajon kihathat az előrejelzésekre? Mit kezdenek a közvélemény-kutatók azokkal, akik tartósan nem Magyarországon élnek, de állandó lakcímüket nem mondták le?

 

Képünk forrása: Shutterstock