A jövő évi költségvetésben alig 62,4 milliárd forintos vagyonbevétellel számolnak, ami a költségvetés szempontjából nem egy túl jelentős tétel, de a vagyongazdálkodási költségvetést kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elmúlt éveit tekintve sem a leghúzósabb évnek tűnik. Ennek ellenére sok olyan ügylet jöhet a vagyongazdálkodásban, amire korábban nem, vagy csak nagyon rég volt példa.

A középtávú tervekhez képest a bevételek 35 milliárddal elmaradnak a tervekhez képest, ám a csökkenés technikai jellegű: míg a korábbi években az államot megillető széndioxid kvótabevételek a vagyonkezelői fejezethez kerültek, addig ez jövőre a fejlesztési tárca bevételeit növeli.

Kapcsolódó

A 62,4 milliárd forinton belül 15,3 milliárdot terveznek előteremteni állami ingatlanok értékesítésével: a kormányzati szándék, hogy jelentős ingatlanértékesítésbe kezdjenek már az idén, ám ezek elhúzódása miatt a bevételek jelentős része 2017-ben kerülhet az államhoz - olvasható a 2017-es költségvetés vagyongazdálkodási fejezetének indoklásban, amit most publikált a kormány.

A csomag részeként eladnak közelebbről meg nem nevezett egykori kórházi épületeket, értékesítik a szegedi ipari park egy részét és felszabaduló minisztériumi épületeket.

Ők az legnagyobb osztalékfizetők

Az állami vagy részben állami cégek bevételeiből 33,5 milliárd forintos osztalékot és további 2,5 milliárdos vagyonkezelői díjat remél a kormány. A legnagyobb osztalékbefizető, a Szerencsejáték Zrt., a tervek szerint az idei eredménye után jövő évben 12,5 milliárdos osztalékot fizet a kincstárba.

A Mol Nyrt.-ben az állami 21,2 százalékos részesedéssel bír, a cég 2017-re 496 forintos osztaléktervvel számol, ami az állam estében 11 milliárdos osztalékot jelentene.

Újra nyereséges gazdálkodást várnak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-től: a százszázalékos állami tulajdonban lévő cég 7,5 milliárdos osztalékot fizethet 2017-ben, igaz volt olyan év amikor ennek tízszerese is összejött.

A legnagyobb vagyonkezelő díjat 1,87 milliárdot a légi irányításért felelős HungaroControl Zrt. fizeti be, de még a Budapest Airport Zrt. is fizet 340 millió forintot.

A bevételeket növeli a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által már megvásárolt lakások bérleti díjainak összege, amit 2017-re 3,2 milliárd forintra becsülnek. Ennél jóval nagyobb mértékben folytatódik a bedőlt lakóingatlanok megvásárlása, ugyanis a tervek szerint 27 milliárd forintot költenek 10 ezer új ingatlan megvásárlásra, ami átlag 2,7 millió forintos adásvételt feltételez.

Tízezer lakást venne a nemzeti eszközkezelő

A vagyonkezelés célja - elvileg - a vagyon gyarapítása lenne. A magyar állam is törekszik, ám ezt nem a vagyonkezelés hozamából, hanem a költségvetési milliárdok elköltésével teszi. Így a 62,4 milliárdos vagyonkezelési bevétellel szemben 179,2 milliárdos kiadással számolnak 2017-re - vagyis a vagyonkezelési mérleg egyenlege mínusz 116,8 milliárd forint, azaz innentől kár vagyonkezelésről beszélni. A kiadások közül az egyik legnagyobb a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 27 milliárdos lakásvásárlási büdzséje, de ezzel vetekszik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., amely 18,5 milliárd forintot költhet ingatlanberuházásokra, új ingatlanok vásárlásra.

Folyamatosan merülnek fel a kormányzat részéről új ingatlanvásárlási igények is: új kormányzati épületet vesz az állam az I. kerületben a Iskola utcában és a Fő utcában is, de a megvásárlásra váró ingatlanok között szerepel a II. kerület Fő utca 66-68, amely a külügyminisztérium Nagy Imre téri épületétől fekszik egy kőhajításra.

Nem a vagyonfejezetben szerepel, de a kormány nem csak a váralja, de a Budai Vár bevételén is dolgozik: 26 milliárd megy a jövő évi büdzséből a Nemzetgazdasági Minisztérium új, várbeli épületére, folytatódik a Karmelita-kolostor felújítása, amely a Miniszterelnökség új épülete lesz.

A kisebb tételek között szerepelnek a felújítási igények: csak a MÁV-tól 2000, a vasútüzemben már nem hasznosítható ingatlan került a MNV Zrt.-hez. Ezek felújítására is költeni kell.

Jövőre végre megrendezik budapesti úszó világbajnokságot, amelyre már eddig is mintegy 60 milliárd forintot fordítottak. Jövőre még további 12,4 milliárd megy el - a pénz többsége a Dagály úszópalotára, de a balatonfüredi nyílt vízi helyszínek fejlesztésre is elköltenek 1,2 milliárd forintot.

Új konferencia-központ épül Budapesten

A kilencvenes évek óta visszatérő igény egy normális konferencia-központ építése Budapesten, ez azonban üzleti alapon mindeddig nem jött össze. A kormány végül elhatározta, hogy állami fejlesztésként valósul meg a Művészetek Palotája tőszomszédságában. Az építkezés 2017 első felében indulhat, 2019 közepén pedig átadnák az új épületet. A közbeszerzést mindössze 100 nap alatt zavarnák le, mivel kiemelt projektnek számít. A 2017-es munkálatokra 5 milliárd forintot különítettek el, ami a földmunkákra lesz elegendő.

A kormány a Rubik-kocka motívumának is külön kiállítóhelyet szentelne, erre 2017-ben 1,7 milliárdot költenének - pontosabban pr-ra és kommunikációra 250 millió forintot, a fennmaradó pénz jutna tervezésre, előkészítésre. A jövő évben 10 milliárd forint jut a Modern városok program keretében 15-20 ezer négyzetméternyi (sport és rendezvény) csarnok építésre. Az állami ingatlanokat nem csak felújítani, de őrizni is kell: a jövő évi költségvetésben 139 ingatlan vagyonvédelmére 2,7 milliárd forintot különítettek el.

A cégek is viszik a pénzt

Az a nagyszerű az állami vagyonkezelésben, hogy nem csak az ingatlan-, de a céges portfólió is viszi a pénzt: a tervek szerint csak a vagyonfejezetből 12,7 milliárd forint tőkeemelésre kerül sor a kisebb állami cégeknél. (Nem számolják ide a külön soron nyilvántartott 99,7 milliárdos Paks 2 Zrt. tőkeemelését, vagy a Hungaroring Zrt. 13,1 milliárdos tőkeemelését.)

Az MNV büdzséjéből 2 milliárdot kap a nemzeti kukaholding, az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Kft. A cég elvileg már elindult, bár sok jele még nincs. A kétmilliárd forint a "nonprofit leányvállatok veszteséges működése okán a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében jelentkezik" - olvasható a költségvetési indoklásban.

Kétmilliárdot nyert a tokaji állami pénznyelő, a Tokaj Kereskedőház Zrt.: az indoklás szerint a pénz most nem veszteségpótlásra, hanem a modernizációs program végrehajtásra kell. A Tokaj Kereskedőház Zrt. az elmúlt két évtizedben több tőkeemelésen és modernizációs programon esett át.

A 12,7 milliárdos tőkeemelésen túl további 16 milliárd forint megy az MNV Zrt. alatt működő cégek támogatásra: 13 milliárd a regionális vízművek veszteségének eltüntetésre, de a nemzeti kukaholding is kap plusz 1,2 milliárdot. Mind a kukaholdingot, mind a vízi közműveket a rezsicsökkentés sújtja: a bevételek nem nőnek, a szolgáltatási díjak 2012 óta változatlanok - olvasható a költségvetési indoklásban.

Az állami vagyon kezelésnek járulékos költségei 22,7 milliárd forintra rúgnak 2017-ben: kétmilliárd forint megy el szakértőkre, értékbecslőkre, illetve ügyvédi díjakra. A Richter részvényekre átcserélhető kötvények kamataira 9,4 milliárdot költenek a vagyonfejezet tartalékában, pedig az előre nem látható kiadásokra hét milliárd forintot különítettek el.