Drámaian csökkent az idén a rossz adósok száma - egyebek között ez derül ki a BISZ Zrt. friss adataiból. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) június végén 9,307 millió lakossági hitelszerződést tartottak nyilván, ezek közül 7,108 millió még élő hitel volt, a többi már megszűnt szerződések adatait tartalmazta. A KHR-be bekerülnek a jó és a rossz hitelek is, pozitív és negatív listát egyaránt tartalmaz, vagyis a bankok nem csak azt tudják meg belőle, ha egy adós nem fizette rendesen korábban a hiteleit, de azt is, ha volt hitele, és azt korrekt módon törleszti, vagy már vissza is fizette. 

Egy átlagos hitelfelvevőre nagyjából két szerződés jut. A KHR ugyanis 4,972 millió természetes személyt tart nyilván a több mint 9,3 millió szerződés mögött. A válság hatására valamelyest csökkent a hitelfelvevők száma, 2017-2019 között 5 millió fölött volt a hitellel rendelkező magánszemélyek száma. A mélypont idén áprilisban volt, amikor már csak 4,941 millió lakossági ügyfél volt bent a rendszerben, ezt követően viszont felpörgött a hitelpiac, és két hónap alatt újabb 30 ezer természetes személy került fel a listára. Nem kizárt, hogy ebben az új támogatott konstrukciók is szerepet játszottak, amelyek olyan ügyfélkört is megszólítottak, amelyik korábban nem vett volna fel bankhitelt. 

Kapcsolódó

Jóval rövidebb lett a feketelista

A lakossági adatbázisban szereplők többsége az utóbbi kategóriába tartozik, a nem fizető adósokat tartalmazó feketelista folyamatosan rövidül. Jelenleg 867 ezer fennálló lakossági mulasztást tartanak nyilván a KHR-ben, és 256 ezer már megszűnt mulasztás érhető még el a rendszerben. A megszűnt mulasztások egy évvel azután törlődnek a feketelistáról, hogy az adósok rendezték azt. (A bankkártyás és hitelcsalásos visszaélések kivételnek számítanak, azokat csak öt év után törlik a KHR-ből.)

Így kerülhet fel valaki a feketelistára

A lakossági alrendszer hitelszerződés nyilvántartásába azon természetes személyek mulasztási adatai kerülnek rögzítésre, akik a hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a mindenkori minimálbér összegét meghaladó mértékben, folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. A két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie.
A napok számlálása azon a napon indul el, amikor a mulasztás a minimálbér összegét meghaladta. Ha tehát korábban is fennállt a késedelem, de az még nem érte el a minimálbér összegét, akkor az nem számít bele a 90 napos periódusba. Emellett a minimálbér összegét meghaladó mértékű mulasztásnak a 90 nap alatt egyetlen napra sem szabad a minimálbér összege alá csökkennie, máskülönben a 90 napos periódus számlálása újraindul.
A törvény rendelkezései szerint a hitelmulasztások adatai egy, illetve öt évig kezelhetők. Egy év múlva tűnik el a KHR-ből a hitelmulasztás akkor, ha a rendezés az ügyfél közreműködésével (visszafizetéssel, fedezet átadásával, szerződött átütemezéssel, más személy rendezésével) rendeződött; de öt évig marad látható akkor, ha a tartozást a hitelező megegyezéssel vagy veszteségként volt kénytelen leírni.

A mulasztások száma az elmúlt évben gyors ütemben csökkent. 2020 közepén még 1,091 millió aktív feketelistás lakossági mulasztást tartott nyilván a KHR, vagyis egyetlen év alatt 224 ezer aktív mulasztás tűnt el. A 2020 júliusában 202 ezer passzív feketelistás volt, vagyis ennyi megszűnt mulasztást tartottak nyilván. A válság ellenére úgy tűnik, sok korábban rossz adósnak sikerült rendeznie a tartozását az elmúlt évben, új adósokkal viszont nem bővül a lista. Ennek az egyik oka a moratórium lehet. Azok, akik már 2020 márciusa előtt felvették a hitelüket, automatikusan bekerültek a törlesztési moratóriumba, és ha nem akarnak vagy tudnak törleszteni, akkor nem vár rájuk ilyen retorzió. 


Kép: BISZ Zrt.

Mindenki vitte az olcsó hitelt

A vállalkozásoknál valamelyest másképp alakultak a hitelszerződések, mint a lakosságnál. A számos válságprogramnak meglett az eredménye, a Növekedési Hitelprogram Hajrá, az új Széchenyi Kártya programok, az MFB kríziskonstrukciói biztosan hozzájárultak ahhoz, hogy a KHR-ben nyilvántartott vállalati hitelszerződések száma 69 ezer darabbal nőtt egyetlen év alatt, és június végén elérte az 1,047 millió darabot. Az elmúlt években jellemzően 910-930 ezer között volt a nyilvántartott szerződések száma, először 2020 harmadik negyedévében került 1 millió fölé a szerződésszám. 

A szerződések számának növekedését persze a hitelkiváltások is okozhatják, a legtöbb vállalati hitelszerződés ugyanis, amit a KHR-ben nyilvántartanak, már megszűnt hitelszerződés. Az idén júniusban 655 ezer megszűnt hitelszerződés volt a rendszerben, miközben az aktív szerződések száma 392 ezer volt. Ez utóbbi is rekordnak számít, egyetlen év alatt 21 ezerrel nőtt az aktív vállalati hitelszerződések száma, ami kiemelkedő, és biztosan nagy szerepe volt benne a kedvezményes hitelprogramoknak. Néhány éve, 2016-ban még csupán 328 ezer, 2017-ben pedig 338 ezer aktív vállalati hitelszerződést tartott nyilván a KHR.

A hitellel rendelkező vállalkozások száma is emelkedik. Júliusban 144 ezer cégnek volt banki vagy más pénzintézeti tartozása, 3000 új adós lépett be a hitelfelvevők közé egy év alatt. Az utóbbi években nagyjából 140 ezer körül volt egyébként a hitellel rendelkező vállalkozások száma. 

Fizetnek, mint a katonatiszt

A bankok és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból is az derül ki, hogy a vállalati hitelportfóliók minősége egyre jobb, ezt a BISZ adatai is alátámasztják. A KHR-ben nyilvántartott vállalati mulasztások száma 152 ezerre csökkent az idei első félév végére, ebből is mindössze 17 ezer a még mindig fennálló mulasztás. Egy évvel ezelőtt még 184 ezer mulasztás volt a rendszerben, amiből 23 ezer volt aktív. 

A cégeknél szigorúbb a rendszer

A KHR-ben céges hiteleknél a hitelszerződések adatain túl a késedelmek adatait is rögzítik összeghatártól függetlenül. Egy szerződéshez tetszőleges számú késedelem tartozhat a KHR-ben, hiszen egy cég valamely hitelszerződése élete során akár több alkalommal is késedelembe kerülhet fizetési kötelezettségeinek nem teljesítésével. Értelemszerűen a felrögzített késedelmek közül maximum egy lehet élő késedelem.
A szerződéshez kapcsolódó késedelmi adatok a lezárást követően 5 éven keresztül tárolódnak a rendszerben.
A KHR az alábbi információkat tartja nyilván az egyes késedelmekről:- Késedelem bekövetkeztének dátuma (lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékessége).
- Késedelem összege és devizaneme.
- Késedelem megszűnésének dátuma.
- Késedelem megszűnésének módja (lehetőségek: ügyfél rendezte, más személy rendezte, szerződésmódosítással/prolongálással rendeződött, fedezet igénybevételével rendeződött).

A hosszútávú trendek még biztatóbbak, évről évre drasztikus ütemben csökkent a nem fizető céges tartozások száma a KHR-ben. Öt évvel ezelőtt, 2016-ban a jelenleginek a kétszerese, 308 ezer tétel volt még a feketelistán, amiből 57 ezer volt aktív, vagyis több mint háromszor annyi, mint most. 

Kép: BISZ Zrt.