Ki kaphat földhasználati jogot Magyarországon? - íme, az elképzelések

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a földtörvény sarkalatos pontjaihoz beérkezett módosító javaslatok áttekintése után befogadta az eredeti koncepcióba illő változtatási kérelmeket − hangsúlyozta Simon Attila István, a VM jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) évindító konferenciáján. Lapunk úgy tudja, a földforgalmi törvény vitája két héten belül megkezdődhet.

A fontosabb változások közé tartozik, hogy a földtulajdon szerzésére jogosult földművesek köre kibővül a pályakezdő gazdálkodó mellett a családi cégben a mező-, erdőgazdasági és az azt kiegészítő tevékenységet személyesen, közreműködőként végző taggal. Változik az elővásárlási rangsor is: a családi gazdálkodót a fiatal földműves és a pályakezdő gazdálkodó követi az egyéni vállalkozó, az önfoglalkoztató és az őstermelő előtt. Bevezetik és definiálják a földhasználat megszerzésére jogosult jogi személyek megkülönböztetésére használt mezőgazdasági termelő, illetve az újonnan alakult mezőgazdasági termelő szervezet kifejezéseket. Utóbbi legfeljebb 20 hektár bérletét szerezheti meg.

Kivételes tulajdon- és használatszerzési lehetőséget teremtenének az erdőbirtokossági társulatok földművesnek nem minősülő tagja és más erdőgazdálkodó számára is, akár a helyben lakás 20 kilométeres körén túl is. Hasonló jogokat kapna a hegyközség szőlészeti és borászati termelő tagja is, míg a birtokcsere- és birtok-összevonási célú csereszerződéseknél nem lenne kizáró ok, ha nem földműves az egyik fél. A földtulajdon szerzésére jogosultak közé az önkormányzatok mellett − átmeneti időre − a jelzáloghitel-intézet is bekerül az agrárium hitelezésének ösztönzése érdekében. A birtokméretkorlátok jórészt nem változnak, de azt lehetővé teszik, hogy a nagyüzemek 1200 hektáros maximumába ne számítson bele az államtól, a tagoktól és alkalmazottaktól bérelt terület. A közeli hozzátartozók települési birtokmaximuma 500, míg országos korlátja 1200 hektár lehet majd. Arról még nincs döntés, hogy az állattartást ösztönző, állategységhez kötött hektárszám alapú mentesség a földhasználat esetében mekkora lehet, és hogy a földforgalmi vagy az üzemszabályozási törvényben szerepel-e majd − mondta Simon.

A helyettes államtitkár szerint a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos rész külön jogszabályba kerül, de önálló, feles többségű végrehajtási jogszabály készül majd a földforgalmi, az üzemszabályozási, illetve a termelésszabályozási (integrációs) törvényhez is. Emellett terveznek egy ötödik nagyobb horderejű törvényt is, amelyben az őstermelők és a családi gazdaságok adózását szabályozzák majd. Előbbi újragondolását az is sürgeti, hogy 2013 végén lejár a kedvezményes adófizetést lehetővé tevő uniós notifikáció. Ennek hiányában jelentős adófizetési kötelezettsége lesz a több százezer regisztrált őstermelőnek. A KAP 2014 utáni rendszeréhez illeszkedve készül egy SPS-törvény is, amely a vagyoni értékű jognak számító, támogatási jogosultságokkal kapcsolatos szabályokat tartalmazza majd.