Az Egyesült Államok vállalatai 2013 végén 586 milliárd forintnyi (mai árfolyamon 2,1 milliárd dollárnyi) közvetlentőke-befektetéssel rendelkeztek Magyarországon. Bár az észak-amerikai ország ezzel még mindig a tíz legnagyobb befektető közé tartozik, a befektetések aránya folyamatosan csökken: amíg 2005-ben még az összes külföldi tőke 3,9 százalékát, addig 2013-ban már csak 2,9 százalékát hozták az amerikai cégek.

A másik irányba már nem találkozhatunk ekkora számokkal, hiszen az USA-ban megvalósított magyar közvetlen működőtőke-befektetés összesen 42,3 milliárd forintot tett ki (153,2 millió dollár), ami az összes magyar határon túli befektetés 0,4 százalékát jelentette. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban befektetett működő tőke állománya 2013 végén 4,9 ezer milliárd dollár, az észak-amerikai ország gazdasági szereplői által külföldön megvalósított tőkebefektetések értéke pedig 6,3 ezer milliárd dollár volt.

Csak átszállással

Magyarország és az Egyesült Államok között utoljára a Malév leállása, azaz 2012 februárja előtt volt közvetlen menetrend szerinti légi járat. 2007 és 2011 között mindegyik évben legalább 190 volt irányonként a menetrend szerint indított járatok száma a két város között, 2012-ben viszont már egy járat sem indult. A szállított utasok száma 2007-ben 143 ezer fő volt, ezt követően fokozatosan csökkent. 2010-ben már csak 74 ezren repültek valamelyik irányba Budapest és New York között. 2011-ben viszont újra emelkedett az utasszám (118 ezer fő). Ez ugyanakkor az áruszállítást nem érinti, mivel annak legjellemzőbb módja a tengeri és a közúti vagy vasúti szállítás kombinálása.

Több tízezer állást köszönhetünk nekik

Amennyiben az itt lévő külföldi cégeket nézzük árbevétel, hozzáadott érték, valamit a foglalkoztattak száma alapján, úgy azt láthatjuk, hogy az amerikai cégek - a németek mögött - a második legfontosabb partnereink. Mindez számokban: az észak-amerikai irányítású cégekből 2008 és 2010 között 2000 körüli, 2011-ben 1744, 2012-ben 1750 működött hazánkban. Az Egyesült Államok fontosságát az is jól jelzi, hogy 2012-ben a Magyarországon működő vállalkozások által megtermelt - tényező költségen számolt - hozzáadott érték 11 százalékát a tengerentúli országból irányított cégek állították elő.

Az amerikai cégek magyar leányvállalatai a válság kitörésekor, azaz 2008-ban 91 ezer főt foglalkoztattak. Az ezt következő visszaesés sajnos a létszámadatokon is meglátszott, hiszen 76 ezerre esett a Magyarországon foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor jó hír, hogy 2010 óta ismét emelkedést mért a KSH, így 2012-ben már 90 ezer főnek biztosítottak munkahelyet.

Sok szolgáltatást veszünk - kivéve a kormány

Az iparágakat nézve azt látjuk, hogy a feldolgozóiparban felülreprezentáltak az amerikai cégek, amit jól mutat, hogy 2008 és 2012 között az összes feldolgozóipari vállalkozás teljesítményéből - a nettó árbevétel, a termelési érték, valamint a hozzáadott érték alapján egyaránt - jellemzően 10 százalék felett részesedtek. Ezen felül még a pénzügyi szektorban képviselnek komoly súlyt az amerikai vállalkozások: 2012-ben a három pénzügyi ágazat közül a pénzügyi közvetítés területén a külföldi leányvállalatok által realizált termelési érték 13, az egyéb pénzügyi tevékenységben - a megelőző évi arányhoz képest jelentősen mérséklődve - az árbevétel 5,8 százaléka realizálódott e cégeknél.

A KSH megállapította azt is, hogy 2010 óta fokozatosan emelkedik az egyesült államokbeli cégek által a magyar partnereknek nyújtott szolgáltatások értéke. Az importforgalom 2014-ben 456 milliárd forintot tett ki. A behozatal döntő részét az üzleti szolgáltatások jelentették, melyek aránya 2008 óta 80 és 86 százalék közötti, 2014-ben 83 százalék volt. Az egyesült államokbeli cégektől igénybe vett szállítási szolgáltatások részesedése 7-13 százalék között alakult, a kormányzati szolgáltatásoké viszont az 1 százalékot sem érte el 2008 és 2014 között.

Ezt hozzuk be az USA-ból

2005 és 2014 között az Egyesült Államokból érkező import 60-71 százalékát (2014-ben 68 százalékát) a gépek és szállítóeszközök jelentették. Ezen belül is az energiafejlesztő gépek és berendezések voltak a legnépszerűbbek - ezek az érkező termékek negyedét jelentették. Jelentős volt még az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezések részesedése is, de sok villamos gép, készülék, műszer, és ezeknek az alkatrésze is érkezett Magyarországra az USA-ból.

A feldolgozott termékek ugyanakkor az elmúlt közel 10 évben veszítettek a részesedésükből: a 2005. évi 29 százalékkal szemben 2013-ban már csak 20, 2014-ben 24 százalékát adták a behozatalnak. Az árufőcsoporton belül nagy súllyal bírnak a nemfémes ásványi anyagból készült termékek, valamint a szakmai-, tudományos-, ellenőrzőműszerek és készülékek.

Az élelmiszerek általában 1,8-2,3 százalék közötti részesedéssel (2014-ben ennek a 40 százaléka zöldségfélék és gyümölcsök) rendelkeztek az elmúlt években, a nyersanyagok pedig marginális szerepet játszanak.