A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Eddig a szakmai konszenzus 200-300 ezer közötti létszámmal kalkulált, szemben a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a közelmúltban bedobott félmillióval. A tárca később a nagykövetségektől kapott, becsült adatokra hivatkozott: ezek szerint körülbelül 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában (nagyrészt Londonban), mintegy 100 ezer Németországban (jellemzően Berlinben, Bajorországban és Baden-Württembergben), körülbelül 50-50 ezren Ausztriában, illetve az EU más országaiban. A nagykövetségek becslési módszertanáról több nem ismert, így könnyen lehet, hogy ezek némelyike bruttó (azaz a hazaáramlást figyelembe nem vevő), más pedig nettó érték. Adler amúgy a 250-300 ezer fő közötti létszám mellett teszi le a voksát.

A magyarországi munkaügyi adatokból annyi egyértelműen látszik, hogy "valami történik". Jelenleg kétféle hivatalos statisztika van a foglalkoztatás mérésére: az egyik a lakosság megkérdezésén, a másik pedig a vállalatok, intézmények adatszolgáltatásán alapul. A két adat a múltban éveken át nagyjából együtt ingadozott, majd 2011 elejétől trendjében is elvált egymástól. A vállalati adatok alapján 2,7 millió foglalkoztatott volt Magyarországon 2012 őszén, ezzel szemben a lakossági adatok alapján 3,95 milliót foglalkoztattak. A lakossági munkaerő-felmérés a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, amely 15−74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. A mintavétel háztartásokra vonatkozik, vagyis az egy háztartásban élő összes munkavégzési korú személy adatát begyűjti a KSH. Ehhez képest az intézményi statisztika forrása 2005-ig az összes legalább húsz főt foglalkoztató, illetve a reprezentatív módon kijelölt 5−19 fős vállalkozások és a költségvetési szervezetek teljes köre volt; 2006 óta az éves létszámadatok a teljes nemzetgazdaságra vonatkoznak − a mikrovállalkozásokkal együtt −, a statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatait becslésekkel pótolják.

A lakossági felmérés egyik korlátja, hogy csak magyarországi háztartásokat keresnek meg, így ha egy egész család kiköltözik, akkor elvész a KSH szeme elől. Ráadásul az itthon maradtak nem feltétlenül számolnak be arról, hogy valamelyik családtag külföldön dolgozik. Ez különösen ott jellemző, amikor a fiatal felnőtt együtt él a szüleivel − sorolta a problémákat a szakértő. Adler szerint talán a legnagyobb probléma, hogy a statisztika nem képes megbízhatóan elkülöníteni az egy éven túl és annál rövidebb ideig külföldön dolgozókat. Ha pedig a lakossági felmérésnél nem ismert a "valóság", akkor az abból készülő számítás felülbecsüli a Magyarországon dolgozók számát (foglalkoztatási arány). Ez a felülbecslés az elvándorlással egyre erősebb lesz. A kérdőívek viszont − már csak az összehasonlíthatóság miatt is − uniós módszertan szerint készülnek, így azoknál egyelőre aligha lesz változás.

Kép: Napi grafikonok