Az NGM tárcavezetője által hétfőn bejelentett és beterjesztett törvényjavaslat szerint a bányászatról szóló 1993-as törvény úgy módosul, hogy a 2008 előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén-mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a bányajáradék általános mértéke 12-ről 16 százalékra emelkedik, a kitermelt nyersanyag mennyisége után keletkező értékre vetítve.

Úgy tudjuk, a döntéssel a kormány saját korábbi rezsicsökkentési intézkedéseinek negatív költségvetési hatását igyekszik ellentételezni. A bányajáradék törvényben rögzített képlete szerint ugyanis az elvonás mértékét a hatósági fogyasztói árak is befolyásolják, vagyis alacsonyabb tarifák mellett az állam bevételei is mérséklődnek. (Ezt persze megfelelő hatástanulmányok elkészítésével lehetett volna előre is tudni.) A lakossági és kisvállalati közszolgáltatások kormány általi árcsökkentése érzékelhetően lefelé módosíthatta tehát a járadékbevételeket, ezt szándékozik kompenzálni most a kabinet.

Zsugorodó ágazat

Tavaly összességében valamivel több mint 103 milliárd forint bányajáradékot fizettek be a Magyarországon működő bányavállalkozások, az egy évvel korábbi több mint 111 milliárd forintot követően. A 103-ból több mint 100 milliárd forintot a földgáz- és kőolajkitermelés után fizették a társaságok - derül ki a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) lapunknak adott válaszából. A legnagyobb befizető a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

A bányajáradék mértékének nagyságát a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény állapítja meg. A szénhidrogénekre vonatkozó bányajáradék mértéke attól függ, hogy az adott szénhidrogén-mezőt mikor állították termelésbe. A bányászati törvény még hatályos változata szerint a 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében 12 százalék a járadék mértéke néhány kivételtől eltekintve. Ezt emelné a mostani módosítási szándék harmadával 16 százalékra.

 

Megnevezésbefizetett bányajáradék 2012-ben (millió forint)
földgáz83 792,7
kőolaj17 916,1
szén13
lignit577,5
geotermikus energia39
széndioxid54,5
ércek16,5
tőzeg, lápföld, lápimész18,7
agyag50,3
homok, kavics609,7
kövek401,5
egyéb14,9
összesen103 504,6
Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

 

Csalatkoznánk azonban, ha úgy kalkulálnánk, hogy a tavaly beszedett 103 milliárd forintnál jövőre 33 százalékkal nagyobb összeg folyhat be járadékként. A magyarországi bányászati aktivitás ugyanis gyakorlatilag a válság kitörése óta hanyatlik. Az energiahordozók, építő- és egyéb nyersanyagok iránti kereslet zsugorodása mellett az is visszafogja a szektort, hogy 2010 óta nem adtak ki új bányászati engedélyt itthon - noha igény lenne rá, ráadásul a törvényhozók maximalizálták az egy társaság által kutatható terület nagyságát is. A legnagyobb bányajáradék-befizető Mol kutatási területe a lejáró koncessziók visszaadásával ez idő alatt harmadára zsugorodott - mondta el korábban Fasimon Sándor, a Mol-csoport magyarországi működéséért felelős vezérigazgató-helyettese a Napi Gazdaság szakmai konferenciáján. Fasimon szerint több korábbi időpontra vonatkozó ígéretet követően most a szeptemberi kiírásban lehet bízni.

A Varga-féle bejelentés előtt pár nappal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) bevonásával befektetői fórumot tartott a hazai bányászati befektetési lehetőségekről. Eszerint, a nemzeti fejlesztési miniszter utasítására várhatóan heteken belül hét bányászati koncessziós pályázatot írnak ki a hagyományos és nem-hagyományos szénhidrogén bányászat fejlesztése és a geotermális energia fokozottabb hasznosítása érdekében.

Nem tudtak róla?

A kormányportál ismertetése szerint a potenciális befektetők, reprezentatív szakmai szervezetek és más érdeklődők a tervezett bányászati koncessziók hazai jogszabályi kereteiről, az uniós tagállamokban már működő megoldásokról, jellemző alapfeltételekről tájékozódhattak a rendezvényen, amelyre a sajtó képviselői nem kaptak meghívást.

Az iparág képviselői két területet jelöltek meg, amelyek esetében szükségesnek tartják a magyar jogszabályi környezet finomhangolását. A vélemények alapján a bányajáradék kiszámítási módszerének tervezhetőbbé tétele és a rétegrepesztéses eljárás hatósági engedélyezési feltételeinek tisztázása fokozná a befektetői környezet stabilitását.

Értesüléseink szerint ezen az egyeztetésen nem került szóba, hogy a bányajáradék hamarosan emelkedhet, pedig az újabb Varga-csomag bejelentése előtt három nappal vélhetően már tudtak róla a szakminisztériumban. Az azonban információink szerint elhangzott, hogy az új koncessziók tartalmazhatják majd annak lehetőségét is, hogy az állam bármikor megemelheti a bányajáradék mértékét. Ágazaton belüli vélemény szerint félő, hogy ez az opció nem fogja éppen segíteni a befektetői érdeklődés megerősítését.