Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a mai sajtótájékoztatón elmondta: nagyon meglepődtek, amikor tavaly a KSH úgy döntött, hogy az idén nem publikálja a létminimum-adatokat, amelyek a szakszervezetek számára 25 éve fontos indikátorai voltak a társadalmi fejlődésnek. Ezért a MaSzSz úgy határozott, hogy maga készíti el a számításokat. Ezek az adatok képezik majd a 2017-es bértárgyalások alapját. A projektet a Friedrich Ebert Alapítvány is támogatta.

MaSzSz: fel kell számolni a dolgozói szegénységet

Kapcsolódó

A szakszervezeti mozgalom egyetért abban, hogy fel kell számolni a dolgozói szegénységet, ezért a MaSzSz szeretné elérni, hogy a 73 ezer forintos minimálbér érje el a létminimum értékét - mondta Kordás László. Szeretnék azt is elérni, hogy ne legyen gond a hónap végén a létfenntartás azoknak, akik tisztességesen ledolgoznak napi 8 órát, ők legalább a létminimumot keressék meg.

Az eseményen ismertették a Policy Agendának a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi módszertana alapján készített kutatását, amely szerint tavaly havi 88 ezer forint volt az egy felnőttből álló háztartás átlagos létminimumértéke, míg a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 255 246 forint.

Az eredményekben megjelenik az életszínvonal-változás is - mondta Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója. Becsléseik szerint tavaly a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41 százaléka, valamint nem éri el a létminimum összegét a nettó bevétel a legalább egy keresős családok harmadánál. Az egy felnőttből álló háztartás 2015-ös 88 016 forintos létminimum értéke 0,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál - közölte Belyó.

A sajtótájékoztatón közreadott tanulmány szerint a létminimum számításba bekerült háztartások kiadásaik 30,8 százalékát fordítják élelmiszerre, 22,8 százalékát lakásfenntartásra - aminek több mint kétharmadát rezsire költik -, és 9 százalékot közlekedésre. Ezen felül egészségügyre, testápolásra 5 százalékot költenek, telefonálásra 6,5 százalékot, míg ruházati cikkekre 3,6 százalék jut, oktatásra, művelődésre és szabadidőre pedig 5,3 százalék.

Mi az a létminimum?

A létminimum nem szegénységi küszöb, hanem egy olyan jövedelem, amely mellett biztosítható egy háztartásban az alapvető szükségleten túli igények kielégítése is. A tavalyi létminimum értékek meghatározásához 1719 háztartás adatait vették figyelembe, amelyek mintegy 728 ezer háztartásban élő 1 millió 431 ezer embert reprezentálnak. A havi átlagos létminimumérték háztartásonként 173 ezer forint volt.

Az adatokból kiderült: a nyugdíjasok esetében a havi átlagos létminimum 79 214 forint egy személy esetében, míg két személynél 136 425 forint.

Jan Niklas Engels, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának képviselője hangsúlyozta a számok fontos információval szolgálnak ahhoz, hogy megtudjuk, mekkora jövedelemre van szükség a megélhetés biztosítására. Ez azonban nem elég, szükség van egy stratégiára is ahhoz, hogy senki se keressen létminimum szintje alatt.

Kitért arra, hogy a Magyarországon 27 éve jelen lévő szociáldemokrata értékek mellett elkötelezett német politikai alapítvány fontosnak tartja a politikai vitát a társadalmi igazságosságról, a jogállamiságról, a demokráciáról, az Európai Unió értékeiről és jövőjéről.