Már a hatósági árcsökkentés első, januári körében fölvetült, hogy valamilyen módon szükséges lenne azon megélhetési költségeket is mérsékelni, amelyek nem közszolgáltatás keretében terhelik a fogyasztókat. A leggyakrabban a tűzifa, illetve a szén került szóba, mint olyan energiahordozó, amelynek fogyasztói között számos, energiaszegénységben tengődő háztartás található - ráadásul a más területeken végrehajtott költségcsökkentések automatikusan rontották ezek versenyképességét, illetve így az arányosság elve sem érvényesült. Valami hasonló történt a pellet piacán is, amely jelenleg nem versenyképes fűtési mód a lakossági szegmensben Magyarországon.

A piac sajátosságaiból következően azonban a tűzifa és szén árának csökkentése nem valósítható meg a más területeken megszokott módon. Ezért ezen a területen nem árszabályozással fogunk élni, hanem célunk a legrászorultabbak segítése, amelyet a legegyszerűbben és leghatékonyabban a szociális tűzifa program kibővítésével lehet végrehajtani - fogalmazott megkeresésünkre a nagyobbik kormánypárt. A programot 2011-ben indította el a kormány, első évben 456 kistelepülésen, tavaly 1625 kistelepülésen osztottak az önkormányzatok a legrászorultabbaknak ingyenes tűzifát. Ebben az évben a korábbi egymilliárdos keret dupláját, 2 milliárd forintos támogatási keretet javasolt a kormánynak a Fidesz, amely szerint az erről szóló döntés napokon belül megszülethet. Így nem csupán az igényelhető mennyiség nő meg, de a programban is több település vehet majd részt, mint korábban. Eddig csupán a 3000 fős vagy annál kisebb lélekszámú települések igényelhették a szociális tűzifát, viszont várhatóan ezen a télen már az 5000 fős vagy annál alacsonyabb létszámú lakossággal bíró települések is részt vehetnek a szociális tűzifaprogramban.

A szén ügyében egyelőre nincs döntés, zajlik a vizsgálat a rezsicsökkentési munkacsoportban, mivel "nagyon speciális területről" van szó, nem is feltétlenül az árszabályozás az optimális megoldás. A kormány a szénbányászat helyzetét is vizsgálja, és szeretné, ha legalább a szociális szénellátást biztosító újabb, kisebb bányák megnyílnának.

A tűzifa és szén fogyasztóiár-indexe egyébként már tavaly decemberben, az első tarifacsökkentés előtt meghaladta a később még olcsóbbá váló földgáz, távhő és áram hármas inflációját a KSH adatai szerint. Idén pedig folytatódott a drágulás, a két termékcsoport ára minden hónapban rendre az infláció átlagos üteme fölött alakult. Ez azonban nem feltétlen befolyásolta érdemben a tűzifa és szén iránti keresletet, miután a közelmúltbeli szerényebb emelkedést követően továbbra is a legolcsóbb energiahordozók közé tartoznak. A tűzifa piacán beszerzési nehézségek tapasztalhatóak, akácfát például hónapok óta nemigen tudtak vásárolni, külföldről pedig részben az útdíj miatt nem éri meg importálni - derült ki a lapunknak név nélkül nyilatkozó tüzép-vezető válaszaiból. A piac szűkösségét a kereskedő szerint a magyarországi fakitermelés fejletlensége és szervezetlensége okozza: míg a külföldi megrendeléseket jellemzően a megrendelő címére szállítják ki, addig a hazai kínálatban ez az opció nem megszokott, rendszerint saját költségen maga fuvarozza telephelyére a fát. Ezzel szemben a Magyarországon felhasznált szén döntő többsége határainkon túlról érkezik, de az árak nem nőttek olyan mértékben, mint a tűzifánál - a kedvezőtlen irányú árfolyam-változások dacára sem.