Alapvetően három okra vezethető vissza a magyarországi felsőoktatásba jelentkezők létszámcsökkenése - állapította meg ki Doncsev András, a nemzeti erőforrások tárca államtitkára Osztolykán Ágnes független országgyűlési képviselő kérdéseire adott írásos válaszában. Egyrészt 2011-ben kiemelkedően magas volt a felvételi jelentkezések száma. Ennek oka, hogy az előző kormányok által bevezetett tandíjas időszakban jelentősen megnőtt azok száma, akik a tandíj hatására be sem adták a jelentkezésüket. Így 2004-hez képest 2008-ra több mint 42 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Majd 2011-ben 2008-hoz képest 45 százalékkal nőtt a számuk. A felsőoktatásba jelentkező - a korábbi években kimaradt - fiatalok tömege mára elfogyott. Másrészt a demográfiai lejtmenet is kiváltó ok. Az adott évben érettségizők számának visszaesése is a jelentkezők fogyásához vezet. Harmadrészt pedig a 30 év felettiek körében a másoddiplomás és a levelezős képzések iránt a korábbi érdeklődés radikális csökkenése figyelhető meg, vélhetően a piac telítődése miatt.

A kormány a minőségre megy

A politikus szerint a felsőoktatás legfontosabb mutatója azonban nem a jelentkezők számának alakulása, sokkal inkább a minőségi tudást igazoló diplomák száma. A kormány természetesen nem örül a felsőoktatásba felvételizők Iétszámának csökkenésének, hiszen stratégiai célnak tekinti az ezt okozó demográfiai folyamatok megforditását - olvasható a válaszban. A kabinet a felsőoktatási képzések minőségének emelését tartja elsődlegesnek. Eddig is ösztönözte a felvételt nyert hallgatók létszámának növelését. Így az idén több magyar állami ösztöndíjas hallgatót vettünk fel, mint tavagy - írta Doncsev, aki szerint csak a jelentkezőkön múlt, hogy ez a szám nem lett ennél is nagyobb. A meghirdetett ösztöndíjas helyeket nem töltötték be mindenhol, és az önköltséges képzésben is bőven rendelkezésre álltak volna még további helyek is.

A kormány a jelentkezők ideihez hasonló arányban való felvételét tartanák szerencsésnek jövőre is. Idén a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők 75,6 százalékát, 2012-ben 72,4 százalékát, 2011-ben pedig 69,6 százalékát vették fel. Ez az adat is jelzi, hogy a kormánynak nem áll szándékában csökkenti a felvettek arányát - szögezte le az államtitkár.

A végzettek száma számít

Az Európa 2020 stratégiában a magyar kormány azt vállalta, hogy 2020-ra a 30-34 éves korosztály 30,3 százaléka rendelkezik majd felsőfokú képesítéssel. Az érintett korosztályok esetén ennél magasabb arányban kerülnek be a felsőoktatási intézményekbe a fiatalok. Emiatt Doncsev szerint már nem az a kérdés, hányan jutnak be a felsőoktatási intézményekbe, hanem hányan végeznek. (2010 előtt a hallgatók több mint 40 százaléka nem szerzett diplomát.) A kormány tavaly decemberben a 2013-as felsőoktatási felvételi eljárás kapcsán írta elő, hogy az állami ösztöndíjas képzésre felvettek száma nem lehet alacsonyabb a 2012--esnél. A 2014-es felvételivel kapcsolatosan jelenleg nincs ilyen döntés A szaktárca a jelentkezők számának ismeretében tudja kialakítani álláspontját, hogy hány hallgató vehető fel a 2014-ben - fogalmazott az államtitkár.