A kutatók tényként fogadták el azt a becslést, hogy Magyarországon a rejtett gazdaság mértéke a GDP 17-18 százalékára rúg. A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) munkatársai - Bublik Bence és Tóth István János - azt vizsgálták, hogy mely kistérségben lényegesen magasabbak a lakossági fogyasztási kiadások a bejelentett jövedelmekhez mérten. A fogyasztási szokásokat a villanyszámla, személygépkocsi-ellátottság, a járművek életkora és a kábeltévéhasználat aránya alapján mérték.
A járművek életkora szoros összefüggésben van a jövedelmi viszonyokkal, a kábeltévéhasználat pedig nem létfenntartási szolgáltatás, hanem a lakások komfortjának mérőszáma - érvelnek a kutatók. A villamos energia klasszikus fogyasztási mutató, bár az is igaz, hogy a magasabb jövedelem nem feltétlenül jár magasabb fogyasztással (az energiatudatosság miatt).
Egy kistérség jövedelmi viszonyainak meghatározáskor figyelembe vették az adózók számát, az egy főre jutó személyi jövedelemadó mértékét, a munkanélküliségi rátát, a vállalkozások számát az általuk fizetett helyi adók mértékét és a közgyógyellátásban részesülők számát. A jövedelmi szintekben nincs nagy meglepetés: azok Budapesten, az M1-es autópálya mentén fekvő városokban - vagyis Északnyugat-Magyarországon a legmagasabbak. Ezzel szemben az sem meglepő, hogy a legszegényebb megyék, kistérségek az ország keleti, északkeleti régiójában találhatóak.
A kutatók a bevallott és a korrigált jövedelem közötti különbség alapján arra a megállapításra jutottak, hogy nem a legszegényebb, de nem is a leggazdagabb kistérségekben magas a feketejövedelem, vagyis az adócsalás.
A rejtett gazdaságból származó egy főre jutó éves jövedelem 60-440 ezer forint között mozog. Ahol legmagasabbak a jövedelmek, ott a legalacsonyabb a be nem jelentett jövedelmek aránya. Ez fordítva már nem igaz vagyis, hogy a legszegényebb régiókban lenne a legnagyobb a jövedelemeltitkolás. A kutatók rámutatnak, hogy a be nem jelentett jövedelmek magasabb aránya a gyéren lakott kistérségekben jellemző.
A kutatók szerint országos átlagban a jövedelmek 17,3 százaléka származik a feketegazdaságból. A magasabb jövedelemmel rendelkező kistérségekben alacsonyabb a rejtett gazdaság mértéke, amely azzal magyarázható, hogy a fő foglakoztatók a külföldi nagyvállalatok, amelyek kevésbé érdekeltek a fekete foglakoztatásban. Amennyiben egy-két nagyvállalat a térség fő foglalkoztatója - ez Dunaújváros és Paks esetében látszik jól -, extrém alacsony a feketegazdaság aránya. A legszegényebb kistérségekben viszont magasak a szociális transzferek, s közmunkaprogram, más munkalehetőség híján pedig jóval nehezebb akár feketejövedelemhez is jutni, ezért nem itt a legmagasabb a feketegazdaság - mutatnak rá. Így a legfertőzöttebb térségek a vidéki átlaghoz húzó kistérségek, ezek közül is kiemelkedik Bács-Kiskun megye. Mint látható a fekete jövedelmek aránya a legalacsonyabb (4,4 százalék) Dunaújvárosban, míg a legmagasabb 37,2 százalék baktalórántházi kistérségben a Nyírségben.
| A legfehérebb kistérségek | |
| Dunaújváros | 4,4 |
| Budapest | 5,5 |
| Gárdony | 9,1 |
| Székesfehérvár | 9,1 |
| Paks | 10,2 |
| A feketezóna kistérségei | |
| Baktalórántháza | 37,3 |
| Létavértes | 37,3 |
| Bodrogköz | 37,1 |
| Nyírbátori | 36,2 |
| Kadarkúti | 35,7 |
| Encsi | 33,3 |
| Forrás: MKIK GVI | |