A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
− Csaknem egy éve szerzett jelentős többségi befolyást a BorsodChem Zrt.-ben a Wanhua Industrial Group Co. Ltd, miért éppen Magyarországot választották az európai hídfőállás kiépítésére?
− A Wanhua vegyipari csoport számára stratégiai befektetést jelentett a BorsodChem többségi tulajdonának megszerzése. Több lépcsőben, összesen 1,3 milliárd eurót (mintegy 400 milliárd forintot) fizetett a részvények 96 százalékáért, az üzem korszerűsítésére pedig mintegy 300 millió eurót fordított. A beruházás elsősorban a lágy poliuretánhabok alapanyagát gyártó TDI-2 üzem befejezését, illetve a kemény poliuretánhabokat előállító MDI-technológia fejlesztését jelentette, az utóbbi üzem kapacitása a korábbi 140 ezer tonnáról 240 ezer tonnára nőtt. Mindezek mellett a törzstőke pótlására is jutott az összegből, illetve üzemeltetési költségekre is fordítottunk belőle.
A befektetést az indokolta, hogy MDI-területen Ázsiában mára a legnagyobb kapacitást tudhatja magáénak a vállalat, Európában azonban nem volt gyártási kapacitása, csupán értékesítési képviselete. Eredetileg Hollandiában építettünk volna zöldmezős beruházással egy üzemet, azonban a válság nyomán a szakadék szélére került BorsodChem megvásárlása mellett döntött a társaság. A döntést motiválta, hogy a válságkörülmények között jobb megoldásnak látszott az, ha nem egy új gyár kapacitása helyez nyomást az iparágra, hanem egy meglévő üzem meglévő termelését vesszük át.
Nem vesznek újabb céget
− Mit lehet tudni a Wanhua tulajdonosi szerkezetéről, illetve a magyarországi ügylet finanszírozásáról? Tervezik, hogy a fennmaradó 4 százalék BorsodChem-részvényt is megvásárolják? Egyéb akvizíciókra készül a vállalat?
− A csoport többségi állami, önkormányzati tulajdonban van, emellett az alkalmazottak, illetve nem Kínán kívüli magántőke is található benne. Az akvizíciót több pénzintézettől felvett hitelből finanszíroztuk, a fennmaradó részesedés megszerzése azonban egyelőre nincs napirenden, az európai gazdasági helyzet ugyanis ehhez nem ad megfelelő alapot. Más vásárlások egyelőre nem szerepelnek a tervek között.
− Vagyis egyelőre nem lát túlzott optimizmusra okot adó jeleket az európai vagy globális gazdaságban?
− A Wanhua a válságfolyamatok 2008. végi indulását követően, 2009−2010-ben kezdte meg a BorsodChem felvásárlását, a folyamat tavaly év elején fejeződött be. Mindezt az indokolta, hogy az akkori prognózisaink már a gazdasági környezet javulását várták 2011-re, ezeket a várakozásokat azonban az európai adósságválság tette semmissé. A végeredmény az lett, hogy Európa globálisan is az egyik olyan régióvá vált, ahol a legrosszabb gazdasági körülmények alakultak ki, a TDI-üzletág forgalma például 2011-ben több mint 5 százalékkal csökkent, de az MDI-termékek iránti érdeklődés növekedése is elmaradt a várttól, illetve más régiók átlagától is. Mindezek európai céljaink elérését is lehetetlenné tették.
− Korábban a 2010-es 90 millió eurós EBIDTA után 100 millió feletti összeget prognosztizáltak 2011-re. Ezek szerint nem sikerült ilyen mértékben emelni az eredményességet?
− Az MDI és TDI piacaihoz képest a PVC-üzletág még nagyobb veszteséget szenvedett el, ugyanis az Egyesült Államokban palagázból állítják ezt elő, az energiahordozó ottani áresése pedig a végtermékek árát is jelentősen csökkentette. Természetesen ez az európai piacra is nagy hatással volt, az itteni előállítás jelentősen költségesebbé vált. Végleges eredmények egyelőre nem állnak rendelkezésre, azonban mindezek alapján a tavalyi EBIDTA a 2010-es 90 millió euró alatt alakulhatott.
Évekig maradnak a nehéz körülmények
− Hasonlóan borúsan alakulnak az idei várakozások is? Gondolkodnak azon, hogy újra tőzsdére vigyék a BorsodChem részvényeit?
− Az európai adósságválság hatásai biztosan nem rövid távon enyhülnek majd a vegyiparban sem, mindez azt jelenti, hogy évekig a mostanihoz hasonló nehéz helyzetre kell felkészülnünk, az európai kereslet rövid időn belül biztosan nem indul gyors bővülésnek. Mindezek ellenére arra számítunk, hogy minden fontos termék értékesítése nőni fog idén, ezt szolgálja az átalakított kereskedelemélénkítési stratégiánk, amely Törökországra, a közel-keleti országokra és Oroszországra koncentrál, lényege pedig az értékesítők ösztönzési rendszerének átalakítása, teljesítményhatékonysági és -értékelési rendszer bevezetése, illetve a Wanhua globális befolyásának kihasználása. A várakozások szerint a BorsodChem eredményessége is javul majd idén a tavalyihoz képest. A tőzsdei bevezetésről egyelőre nincsenek tervek, ezt a döntést a későbbiekben a piaci környezet, illetve az eredmények határozzák meg.
− Várható, hogy újabb gyártási folyamatok, üzletágak kerülnek Magyarországra?
− A Wanhua-BorsodChem ebben a környezetben elsősorban nem a kapacitások növelésére koncentrál, sokkal inkább a tőkeeszközök és az üzemeltetés piaci igényeknek megfelelő optimalizációjára, az üzemeltetési és gyártási költségek csökkentésére és a hatékonyság növelésére. A mostani időszakban tehát elsődleges a minőség fejlesztése, a jelenleg nem túlzottan stabil gazdasági helyzetben "vakon" nem fogunk befektetni. Mindaddig, amíg az eredményesség ilyen értelemben nem biztosított, a − nem kimondottan nagy értékű − beruházások is elsősorban a költségcsökkentést és a hatékonyság növelését célozzák, ennek része a minél magasabb hozzáadott értékű termékek gyártása, a termékszerkezetet optimalizációja.
− A költségcsökkentés milyen területeket érinthet? Elképzelhetőnek tartja a dolgozói létszám csökkentését?
− A gyártási költségek visszavétele mellett a cégen belül a dolgozói felvetéseket becsatornázó ötletmenedzsment-rendszert alakítottunk ki, a takarékoskodás pedig kiterjed a szállítási-raktározási költségekre, illetve a raktárkészletek növelésére is. A hatékonysági célokat minden munkafázisban meghatározzuk, ennek eredményei várhatóan az év végére állnak majd rendelkezésre. A dolgozói létszám az elmúlt időszakban nem változott, és a hosszabb távú tervek között sem szerepel ilyen lépés, bár az általánosságban igaz, hogy a magyarországi egységek termelékenysége elmarad a nyugati vetélytársakétól, azaz egy főre az ottaninál alacsonyabb árbevétel jut. A nehézségek ellenére azonban a vállalat végrehajtotta a kormányrendeletnek megfelelő bérkompenzációt.
− A racionalizáció része lehet a külső cégekkel kötött együttműködések folytatása, ahogy az például a Synergy Kft. vagy a DonauChem Vegyipari Kft. kapcsán megvalósult?
− Minden olyan együttműködést szívesen fogadunk, amely elősegíti az értéknövekedést és a költségek csökkentését. Ilyen tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, a szerződés aláírása előtt ezekről nem adhatunk ki információt, de idén várhatóan lesznek ilyen bejelentéseink.
Már nem olcsóbb a kínai munkás
− Ön lett nemrégiben a Kínai−Magyar Üzleti Tanács kínai ágának elnöke − cégvezetőként, illetve ilyen minőségében hogyan ítéli meg a két ország kapcsolatát, az ebben rejlő lehetőségeket?
− Magyarország egyik legnagyobb térségi előnyét a földrajzi elhelyezkedésből adódó logisztikai lehetőségek jelentik, az elmúlt időszak politikustalálkozói pedig a két kormány közötti baráti kapcsolatra világítottak rá. A Kínai−Magyar Üzleti Tanács kínai oldala márciusban alakult meg, ennek jelenleg 40-50 ottani vállalat tagja. A szervezet együttműködik a magyarországi hasonló tanáccsal, amelynek elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A cél egyfajta hídszerep betöltése, azaz mind több kínai céget Magyarországra vonzani. A Wanhua-csoport elsősorban saját ügyfelei körében törekszik erre, ezek a cégek legtöbbször alapanyagként használják fel termékeinket. A kínai vállalatok globálissá válását az ottani kormány is támogatja különböző ösztönzőkkel, ebből a szempontból kiemelten fontos a kelet-közép-európai régió.
− Ebben Magyarországnak kiemelt szerepe lehet, vagy csak egy a régiós országok közül?
− A kínai kormány támogatása mellett a vállalati döntések természetesen az adott országban tapasztalt befektetési környezet függvényében alakulnak. A BorsodChem példájából kiindulva, Kazincbarcika egy hátrányos gazdasági helyzetű területen található, Kínában az ilyen régiókban a kormány kedvezményekkel, támogatási politikával ösztönzi a befektetéseket, többek közt kedvezményes adókkal, olcsóbb energiával − ez a kínai példa követendő lehet Magyarország számára is.
− Jelenthetnek problémát a kulturális különbségek, a szakképzettség vagy a munkaerő költsége?
− A magyar dolgozók képzettsége kifejezetten jó, azonban a termelékenység elmarad a Nyugat-Európában tapasztalható szinttől. A képzés területén a Wanhua-BorsodChem együttműködik a Miskolci Egyetemmel. Általánosságban azt gondolom, hogy minél több − külföldi − befektető érkezik egy adott országba, a lakosok látóköre annál szélesebbé válik, megismerik a modern technológiát, az így kialakuló pozitív légkör pedig azt jelenti, hogy még több befektető számára válhat vonzóvá az ország. A munkaerő költsége Magyarországon gyakorlatilag alig tér el a Kína keleti részében jellemző mértéktől, a fizetések szinte megegyeznek. Kínán belül is átalakul a termelés szerkezete, az utóbbi időben komolyabb jövedelmi és életszínvonalbeli javulást elért keleti területekről a szegényebb − és így jóval olcsóbb − nyugati országrészekbe telepítik át a cégek a kevesebb hozzáadott értékkel dolgozó, például textilipari üzemeket.