A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt - írta a KSH.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 248 800 forint volt idén az év első két hónapjában.
A bruttó átlagkeresetek az információ és kommunikáció gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (489 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 800 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 136 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 10 300, illetve 10 000 forint.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 165 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai - elsősorban a kétgyermekes családok esetében - jelentősen módosultak, ami befolyásolta a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 172 600 forintra becsülhető.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 259 600 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,1 százalék volt.
Január-februárban az előző év azonos időszakához képest a bruttó kereset 5,9 százalékkal nőtt, miközben a nettó kereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,5 százalékkal magasabb lett. A fogyasztói árak 0,6 százalékos növekedése mellett a reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett. A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 0,1 százalékponttal kisebb ütemben nőttek, mint a bruttó átlagkeresetek. A munkajövedelem 5,8 százalékkal magasabb volt idén az első két hónapban, mint az előző év azonos időszakában.