Bár az MVH általános jogutódja a Magyar Államkincstár lett, a Vidékfejlesztési programmal összefüggő irányító hatósági feladatok a Miniszterelnökségnél, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapnál (EMGA), illetve a nemzeti támogatásokra vonatkozó jogalkotási és egyéb feladatok a Földművelésügyi Minisztériumnál maradtak. Az integráció miatt személyi változások történtek, új elnökhelyettesi posztot hoztak létre az államkincstárnál, és 671 munkatársat vettek át az MVH-tól. Tavaly december 26-án megtörtént az új kifizető ügynökség feltételes akkreditációja - fogalmazott Dancsó. Folyik a teljes uniós akkreditációs folyamat, hogy a szervezet mindenben megfeleljen a kifizető ügynökségi követelményeknek.
Kondra Laura, a kincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese elmondta: intézményi hármas - az Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt működő kincstár, a Miniszterelnökség és a Földművelésügyi Minisztérium -, felel a volt MVH feladatainak ellátásáért.
A Vidékfejlesztési Program pályázatait tekintve a Miniszterelnökség, míg az összes többi támogatási forma vonatkozásában a Földművelésügyi Minisztérium maradt a szakmai irányító szervezet. A volt MVH megyei kirendeltségei a megyei kormányhivatalok főosztályaiként működnek tovább.
Kondra Laura kifejtette: az új rendszerben a gazdálkodóknak a megyei kormányhivatalok illetékes főosztályához kell fordulniuk problémáikkal, nem a kincstár megyei kirendeltségeihez. A munkamegosztás a kormányhivatalok szakfőosztályai és a kincstár között változatlan, az ügyfelek részére az államkincstár központi és a kormányhivatalok megyei ügyfélszolgálata is rendelkezésre áll.
Elmondta: 2016. a vidékfejlesztési pályázatok megjelenésének éve volt, 2017 március végéig a Miniszterelnökség tervei szerint minden, a Vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó pályázati felhívás megjelenik. Fontos, hogy a kincstár a program pályázatai esetében csak a jogosultság ellenőrzését végzi, a tartalmi értékelés, az operatív programokhoz hasonlóan az állami projektértékelői rendszerben történik, a döntést a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkársága hozza meg.
Ezek voltak a tételek
A 2016. évi egységes kérelemhez kapcsolódóan az MVH 287 milliárd forintot fizetett ki előlegként, illetve részfizetésként a gazdálkodóknak 2016. december 31-ig, ami 100 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet. Ebben kiemelt szerepe volt a területalapú támogatásnak, a zöldítésnek és az agrár-környezetgazdálkodási támogatásnak.
Területalapú támogatást már több mint 126 ezer, zöldítésit 120 ezer gazda kapott, a kifizetések folyamatosak. Az utóbbival az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységeket támogatják, a közös agrárpolitika reformja alapján 2015-től.
Az elnökhelyettes szerint a tervezettet meghaladó tavalyi kifizetést nagyrészt az előzetes ellenőrzés 2016-os bevezetése tette lehetővé. Ennek lényege, hogy a benyújtott egységes kérelmeket megvizsgálják, és ha nem felelnek meg az előírásoknak, erről értesítik a gazdálkodót, aki ilyenkor szankciómentesen javíthatják ki a hibát.
Idén március 27-ig 43 milliárd forintot utaltak a gazdálkodóknak, ebből zöldesítés jogcímen 15 milliárd forintot. Kárenyhítésre, például a belvíz, árvíz okozta károkra 4,8 milliárd, belpiaci és nemzeti kifizetések jogcímen 17,1 milliárd forintot kaptak a gazdák, a területalapú támogatás keretösszegének mintegy 90 százalékát utalták már ki.
Április elején lesz elérhető a 2017. évi egységes kérelem beadó felülete, ebben az évben 7 új jogcím kerül az egységes kérelem alá, az ide tartozó jogcímek száma 41.
A belpiaci és nemzeti intézkedések kategóriában három fontos támogatás is várható. A tejtermelők 6 milliárd forint keretösszegű kivételes támogatásáról a napokban küldtek ki mintegy 8500 tájékoztató levelet. A madárinfluenza hatásainak enyhítésére a keretösszeg nagyjából 1,7 milliárd forint. A juh- és kecskeágazat termelési hatékonyságának és jövedelmezőségének növelésére, kosok és bakok tenyészetbe állítására 300 millió forint támogatást szánnak - fejtette ki Kondra Laura.