Tavaly a legalább 65 évesek aránya elérte a teljes népességen belül a 18,5 százalékot az EU-ban, 2080-ig pedig a prognózisok szerint 28,7 százalékra nőhet a súlyuk - áll az Eurostat friss elemzésében, amelyet az október 1-i idősek világnapja alkalmából adtak ki. Magyarországon tempósabb növekedés várható, a tavaly mért 17,5 százalékról 29,6 százalékra.

Ebben a dokumentumban olvasható az is, hogy a 80 évesek és idősebbek aránya 2080-ra több mint a jelenlegi kétszeresére, 12 százalék fölé nőhet - mindez jelentős kihívást jelent az EU gazdaságának. Magyarországon valamivel az EU-átlag felett várható a 80 évesnél idősebbek aránya: ez 4,2 százalékról 12,8 százalékra nőhet. Másfél évtizeddel ezelőtt, 2001-ben a legalább 80 éves népesség aránya az EU-ban még 3,5 százalék volt, innen nőtt 2014-re 5,1-százalékra, 2080-ban pedig már minden 8. uniós állampolgár tartozik majd ebbe a korcsoportba.

A listavezető e téren épp az a Szlovákia, ahol most a legalacsonyabb a 80 évesnél idősebbek súlya: északi szomszédunknál ez az arány a tavalyi 3 százalékról 16,3 százalékra ugorhat. Megközelíti majd a 16 százalékos szintet a portugál érték, míg a német és a lengyel 15 százalék körül lehet 2080-ban. A skála másik végén Írország (7,4 százalék), Litvánia (8,9 százalék) és Lettország (9,5) százalék áll majd.

Életkilátások

Az Eurostat összeállítása kitér a 65 éves korban várható hátralévő átlagos élettartam tagországok és nemek közötti eltéréseire is. A 2013-as adatok alapján a 65 éves nők átlagosan további 21,3, a férfiak 17,9 évre számíthatnak. A leghosszabb időskorra a spanyol és a francia nők számíthatnak, ők több mint 23 évvel élhetik túl 65. születésnapjukat, míg a skála másik végén 18 év körüli értékekkel Bulgária, Románia és Magyarország áll.

Hasonló a helyzet a férfiak kilátásai terén is, bár ott a spanyolok és a franciák mellett a luxemburgiak is bő 19 évre számíthatnak átlagosan, miközben a litvánoknak és letteknek 14, a bolgároknak és a magyaroknak pedig 15 év sem jut. Összegezve ez azt jelenti, hogy a 65 éves korosztályban a magyar nők további életkilátásai a 3., a férfiaké pedig a 4. legalacsonyabbak az EU-tagországok között.

Véd a szegénységtől a nyugdíj, de...

A magyar idősek relatíve jobban állnak uniós összehasonlításban akkor, ha azt vizsgáljuk, mennyire fenyegeti őket a szegénység - erről a témáról és az okokról korábban itt írtunk. (A képhez persze hozzá tartozik, hogy a szegénység relatív fogalom, azt a nemzeti átlagjövedelemhez mérik, vagyis ha konkrét euróösszegeket nézünk, fényévnyi távolságban van a luxemburgi szegénységi küszöb mondjuk a bolgártól vagy épp a magyartól.)

Az EU átlagában a 65 évesnél idősebb népesség 13,8 százalékát fenyegette pénzügy értelemben vett szegénység, vagyis élt az adott ország medián jövedelmének 60 százalékánál kevesebb összegből. Ez jóval nagyobb réteg, mint amelyet súlyos anyagi depriváció (e fogalomról lásd a keretes írást) érint (6,9 százalék).

Az EU egészére és Magyarországra is igaz, hogy a szegénység szempontjából a 65 év alatti korosztályok fenyegetettebbek, mint az idősebbek. Pénzügyi értelemben vett szegénység tekintetében Magyarországon volt a legnagyobb különbség az idősek és a fiatalabbak között: a 65 év alattiak esetében 16,1 százalék tartozott ide, míg a 65 év felettiek mindössze 4,4 százaléka. Utóbbi érték az EU-átlag harmada.

A súlyos anyagi deprivációval érintettek terén már messze nem állunk ilyen jól, hiszen míg nálunk a 65 év alattiak közel 29 százaléka tartozik ide, addig az EU-átlag bő 10 százalék, az idősek esetében pedig a 16,7 százalékos magyarországi érték áll szemben a 6,9 százalékos uniós átlaggal.