Ebben a programozási ciklusban, azaz 2014-2020 között 34 milliárd euró uniós forrás áll Magyarország rendelkezésékre, a logisztikai szektor alapvetően gazdasági és innovációs operatív program (GINOP) forrásaira pályázhat, de az önkormányzati tulajdonú logisztikai központoknak a TOP-ban is lehetőségük van pénzhez jutni - fogalmazott Tatai Laura, a Miniszterelnökség főosztályvezető-helyettese a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett nemzetközi közlekedéslogisztikai konferencián, Velencén. Hozzátette: a magyar gazdaság exportvezérelt voltát erősítenünk kell, ehhez elengedhetetlen a logisztika.

A GINOP-ban alapvetően az üzleti infrastruktúra fejlesztésére pályázhatnak a vállalkozások, de már nem az új beruházásokat, hanem a bővülést, azaz az infrastruktúra-bővítést, az eszközbeszerzést és a telephelyfejlesztést támogatná a kormány - húzta alá a főosztályvezető-helyettes. A most lezáruló programozási ciklusban 116 logisztikai beruházást támogattak, ebből már 72 meg is valósult.

Tatai Laura az új ciklus legfontosabb újdonságai között a következőket említette:

  • A tervezés újdonsága, hogy a többéves nemzeti keretet éves fejlesztési keretekre bontják le operatív programonként, így előre lehet majd látni, hogy mire lesz pénz.
  • A támogatási szerződéseket nem kell módosítani akkor, ha a projekt műszaki tartalmának változása nem érinti az output indikátorokat.
  • A rendszer díjazni fogja a közterheket rendesen viselő cégeket: ha az adott társaságnak legalább két lezárt üzleti éve van, adózási teljesítménye pozitív és összege eléri a biztosíték összegét, nem kell további biztosítékot leraknia.
  • Amennyiben határidőn belül, az output indikátoroknak megfelelően sikerül végrehajtani a projektet, a fenntartási időszakban jelentős mértékben is csökkenhet a kedvezményezett a biztosítéknyújtási kötelezettsége.
  • Bevezetnék az e-dokumentumok hitelesítését, az sms-értesítést.
  • A teljes pályázati folyamatot elektronikussá tennék.
  • Lehetőség nyílik a költségek átalányalapú elszámolására.
  • Halasztott önerő bevezetése valamennyi kedvezményezett számára.
  • Gyorsabb támogatási kifizetés - 7-9 nappal rövidülő időszükséglet.

A logisztikai központok fejlesztése a GINOP 1. prioritásában, a modern üzleti infrastruktúra megteremtése cím alá fér bele, de persze más operatív programból más célokra - például képzésre - még lehet forrásokat szerezni. A GINOP 2. prioritását a kutatási és innovációs projektek támogatása, a 3. prioritását az IKT-fejlesztések, a 4.-et az energiahatékonyság és a megújuló energia növelése (bár másutt, például a 7. prioritásban is lesz jócskán pénz az energiahatékonyságra), az 5.-et a foglalkoztatás és képzés támogatása (alapvetően a hátrányos helyzetűeket célozva), a 6.-at a turizmus, a 7.-et a pénzügyi eszközök jelentik - utóbbiak visszatérítendő támogatások jelentik.

Fenn is kellene tartani

Az ország nehéz fejlesztési helyzetben van, de az ország költségvetésének jelentős része így is a túlzott kapacitások szubvencionálásából áll - hívta fel a figyelmet Becsey Zsolt, a fejlesztési tárca közlekedésért felelős helyettes államtitkára. Példaként említette az M5-ös és M6-os, nem éppen zsúfoltságukról ismert autópályákat, ahol is a beruházók számára a GDP 0,3 százalékának megfelelő összeget fizeti ki az ország 25 éven át, miközben ennek csak a töredékét fedezik a matricabevételek. Aláhúzta: gyakorlatilag ma EU-források nélkül nem lehetne állami fejlesztéseket megvalósítani, a költségvetést az ország üzemeltetése, annak szubvenciói viszik el, ami hosszú távon nem tartható fenn. Jelenleg az összes hazai - magán és állami - beruházás harmada uniós forrásokból valósul meg, de a közszférában egyes években 80-90 százalék is lehet ez az arány.

Becsey szerint Lengyelország és Észtország jól döntött akkor, amikor az elmúlt években a túlzott fejlesztések helyett inkább a vállalkozásaikat támogatták jobban - ez meg is látszik a két ország gazdasági teljesítményén. A magyar kormány is ebbe az irányba indult el akkor, amikor koncepcióváltást végrehajtva a GINOP-on keresztül már a vállalkozásokat támogatná a "főtérfejlesztések" helyett, hiszen előbbiből lesznek munkahelyek és többlet-adóbevételek, az utóbbiakból nem.

Arccal a vasút felé

A helyettes államtitkár kiemelte: az integrált közlekedésfejlesztési operatív program keretösszege az elmúlt időszakban felhasználható fele lesz, ennek háromnegyede a vasutat szolgálja.

Az, hogy a vasút szerepének erősítése kiemelt uniós prioritás, Schmidt Szabolcs, az Európai Bizottság főosztályvezetőjének előadásából is kiderült. Schmidt elmondta: a vasút versenyképessége nagyon lemaradt a közút mögött, ezért Brüsszel egy közös vállalkozást (Shift to rail) hozott létre, amiben az EU szervezeti pénzügyi keretet ad arra,hogy összeurópai szinten az érintett vállalkozások, kutatóintézetek és szolgáltatók együttműködjenek a vasút versenyképességének javítása érdekében. Erre októbertől 920 millió eurós keret nyílik meg.

A szintén a vasúti fejlesztéseket célzó Connecting Europe facility keretében a pályáztatás már szeptemberben elindult, ez a lehetőség februárig áll nyitva. Magyarország ennek nagy várományosa, hiszen az ország területét három korridor is keresztezi. Összesen négymilliárd eurónyi projekt jöhet szóba - a támogatáshoz követelmény, hogy ezek a határon átnyúlóak, intermodálisak és szűk keresztmetszetet megszüntetőeknek kell lenniük. Az első körben 2016-ig vannak biztosítva a keretek, vagyis érdemes sietni és az említett követelményeket teljesítő projekteket összeállítani, hiszen az az összeg, amit 2016-ig az adott ország nem használ fel, bekerül a közös kalapba, és mindenki pályázhat rá.