A személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszert utoljára 2004-ben ellenőrizte átfogóan a számvevőszék, de a kamatjövedelmek utáni adóból származó bevételek beszedése érdekében tett adóhatósági intézkedéseket, és a kettős adóztatás elkerülését célzó nemzetközi egyezmények figyelembevételét most először értékelte az ÁSZ.

Az adóhatóságnak a személyi jövedelemadóval kapcsolatos tevékenységét a 2012-től 2015 első fél éve között eltelt időszakban ellenőrizte az ÁSZ. Megállapította, hogy a belső szabályozó eszközeit a NAV a jogszabályokkal, valamint a belső irányítási és jogalkalmazást segítő eljárásokkal összhangban alakította ki. A NAV összes működési folyamatára kiterjedő egységes belső kontrollrendszer, valamint az annak részét képező ellenőrzési nyomvonal kialakítása és hatályba helyezése - az ÁSZ korábbi ellenőrzésének hasznosulásaként - a 2014. év utolsó negyedévében megtörtént.

Az ÁSZ azonban azt is feltárta, hogy a kettős adóztatás elkerülésével kapcsolatos adóhatósági feladatait az ellenőrzési tevékenység hiányosságai miatt nem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, illetve a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglalt előírásoknak megfelelően látta el a NAV. A vizsgált, 2012 és 2015 első fél éve közötti időszakban az adóellenőrzések több mint felénél nem volt megállapítható, hogy az adóhatóság ellenőrizte-e a bevallásban szerepeltetett, kettős adóztatást kizáró egyezmények hatálya alá tartozó külföldi jövedelmeket, és előfordult az is, hogy a NAV nem hatályos nemzetközi egyezményt alkalmazta.

A 2014-ben a bevallott összes jövedelem 0,1 százaléka volt külföldi jövedelem, amely magában foglalta a kettős adóztatást kizáró egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmeket is.

Az ÁSZ szerint a kamatadóra vonatkozó NAV-ellenőrzések a 2010-2014. közötti időszakban nem feleltek meg teljes mértékben az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt előírásoknak. Az adóalap és a bevallott adó megállapításának helyességén túl a kamatadó kifizetőknél 2014-ben végzett adóhatósági ellenőrzések nem vizsgálták az adózó által a könyvek, nyilvántartások vezetéséhez és a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket. A kifizetőknél (pénzügyi szolgáltatók) a kamatjövedelem utáni személyi jövedelemadó kiszámítása, levonása, bevallása és megfizetése összességében szabályszerűen történt, azonban az informatikai rendszerek biztonságával kapcsolatos hiányosságok miatt fennállt a kamatadó-számítások és adatok hibás kezelésének kockázata. A kifizetők által a 2014-ben megállapított és bevallott kamatjövedelmek utáni személyi jövedelemadó 40,8 milliárd forintos összege a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevétel mintegy 2,6 százalékát tette ki.

Jelentésében az ÁSZ a NAV vezetőjének és az ellenőrzött pénzügyi szolgáltatóknak (kifizetőknek), így a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. elnök vezérigazgatójának, valamint a Magyar Posta Befektetési Zrt. vezérigazgatójának fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.