Az MT szerint a kamatcsökkentési ciklus lezárását követően az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése a jelenlegi alacsony kamatszint tartós fenntartását indokolja. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra is.

Az infláció átlagos szintje idén nulla százalék közelében alakulhat, majd jövőre fokozatosan emelkedik a középtávú inflációs cél közelébe. A gazdaság növekedésével párhuzamosan javuló termelékenység és visszafogott bérdinamika következtében az élénkülő belső kereslet mellett továbbra is tartósan alacsony maradhat az infláció. A hosszabb távon fennmaradó alacsony inflációs környezet tartósan mérsékelheti a várakozásokat, ami elősegítheti a gazdaság nominális pályáját érdemben meghatározó inflációs várakozások középtávú inflációs cél környezetében történő horgonyzását.

A piac is ezt várja

A tanács több tagja is kiemelte, hogy a jelenlegi kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését és biztosítja a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését, ezért nem látják indokoltnak annak megváltoztatását. Többen hangsúlyozták, hogy a júliusi és az augusztusi döntés előretekintő iránymutatását követően a hitelesség szempontjából az alapkamat tartása összhangban van a piaci várakozásokkal és illeszkedik a korábbi kommunikációhoz.

A tanácstagok többsége jelenleg szimmetrikusnak ítéli meg az inflációs kockázatokat, így nem látják indokoltnak a monetáris politikai irányultság változtatását. Egy tanácstag ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy előretekintve a Federal Reserve várható kamatemelése pénzpiaci turbulenciákat okozhat a feltörekvő piacokon (kiemelés tőlünk - a szerk.). Több tanácstag szerint nem indokolt a tartósan laza monetáris politikai kondíciók, valamint a jelenlegi alapkamat módosítása, mert érdemi makrogazdasági változás nem következett be, ami módosította volna az inflációs környezetet.

Óvatosak maradtak a háztartások

Összhangban az előző negyedévekkel a lakossági fogyasztás élénkülésében jelentős szerepet játszik a foglalkoztatás fokozatos növekedése és az alacsony infláció miatt növekvő reáljövedelmek. A lakossági hiteleket érintő jogi és jogszabályalkotási folyamatok nyomán nő a háztartások nettó pénzügyi vagyona, gyorsítva az érintettek adósságleépítési folyamatát.

Ugyanakkor a válságot követően csak lassan oldódó óvatossági megfontolások miatt a fogyasztás élénkülése továbbra is mérsékelt lehet. Az intézkedés növeli a háztartások jövedelmét, azonban az óvatossági megfontolások lassú oldódása miatt a megtakarítási ráta a válság előtti szint fölött maradhat. Előretekintve a hazai gazdaság bővülése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat.

Indokolt az óvatos monetáris politika

A nemzetközi befektetői hangulat változékonyan alakult az elmúlt negyedévben, ami főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusokkal, a Fed kamatemelésének megkezdése körüli bizonytalansággal, illetve az ECB kamatcsökkentésével és a bejelentett további intézkedéseivel magyarázható. A hazai kockázati mutatók közül a cds-felár és a devizakötvények felára nem változott érdemben a júniusi inflációs jelentés megjelenése óta, miközben a hosszú forintkötvény-hozamok - átmeneti tényezőkhöz köthető megugrását követően - szintén a negyedév eleji szint körül alakultak.

Az előző negyedévben a forint árfolyama gyengült, ami részben országspecifikus tényezőkhöz, azonban alapvetően a nemzetközi befektetői hangulat változásához köthető. Hazánk sérülékenységét ugyanakkor csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

Három alternatív forgatókönyvet vizsgáltak

Az MT a szeptemberi inflációs jelentés alappályája körül három alternatív forgatókönyvet vizsgált, amelyek esetleges realizálódása módosíthatja a monetáris politika irányultságát.

  • A külkereskedelmi partnereink vártnál lassabb fellendülésével, így alacsonyabb külső inflációs környezettel számoló alternatív forgatókönyvnél a középtávú inflációs cél az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető.
  • A fejlett országok jegybankjainak a vártnál korábbi monetáris szigorításával számoló kockázati pályánál az alappályánál szigorúbb monetáris kondíciók biztosíthatják, hogy az infláció középtávon az árstabilitással összhangban alakuljon.
  • Szintén az alappályánál szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mutat a hazai foglalkoztatottság és fogyasztás dinamikusabb bővülésével, így a belső konjunktúra élénkebb növekedésével és az infláció gyorsabb emelkedésével számoló forgatókönyv.

A tnács egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett az infláció középtávon a céllal összhangban alakulhat.

Több döntéshozó is kiemelte, hogy a jelenlegi kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését. Az MT megítélése szerint az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat.