Magyarország is kijött 2010-re a Lehman Brothers 2008-as csődjével indult válságból, ám Európa más országaihoz hasonlóan nálunk is jött egy újabb visszaesés. Ehhez azonban egészen más okok vezettek, mint más uniós tagállamban: mi belekormányoztuk magunkat egy második visszaesésbe, ahonnan utána sikeresen, igaz, hogy utolsóként leszakadva, de kifelé lábalunk - mondta Király Júlia a Millennium Intézet Podcastjában, amelyben a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke egyebek mellett az eurózóna válságáról, az annak kezelésére útjára indított reformokról, illetve az előtte álló kihívásokról beszélt.

A volt jegybankár szerint egy hosszú ciklus fordulópontján vagyunk, de hogy ez a lefelé menő ág mennyire lesz mély és mennyire fog egy pénzügyi válsággal együtt járni, vagy akár csak megközelíti-e a 2008-as krachot, nem lehet tudni. A Podcastban egyebek mellett arról beszélt, hogy a tíz évvel ezelőtti válságnak két meghatározó tényezője volt: a fegyelmezetlen, rosszul szabályozott pénzügyi rendszer, illetve a hitelbuborékok, a túlzott eladósodás. Bár ma már sokkal szigorúbbak a pénzügyi szabályok, ez az "agyonszabályozott" rendszer sem tudja teljesen elkerülni a hitelbuborékok kialakulását - nemcsak Kínában, de Európában több helyen is látszik, hogy a válság előttihez hasonló módon szalad el a hitelezés.

Európában válsággócok alakultak ki: ilyen például az olasz helyzet, illetve a brexit, de az is látszik, hogy azokban az országokban, ahol 2008 előtt nem alakultak ki hitelbuborékok, hanem csak a pénzügyi rendszer elszabadult működése okozott válságot, sorra épülnek ki a jelzálogpiaci buborékok.

Magyarország számára jó hír, hogy az Európai Rendszerkockázati Tanács által összeállított hőtérképen az egyik leghűtöttebb országként jelenik meg Írország és Spanyolország mellett - jegyezte meg.

Az MNB volt alelnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy bár Magyarország a korábbiakhoz képest kevésbé sérülékeny - például devizahiteles buborékok nem alakulhatnak ki -, ha bármilyen nagyobb megrázkódtatás történik - induljon ki az Kínából, az Egyesült Államokból vagy az eurózónából -, akkor az egészen biztos, hogy Magyarországot is el fogja érni. Abban a pillanatban, amikor az MNB rákényszerül a kamatemelésre és ezt mégsem teszi meg, vagy nem jó ütemben teszi meg, akkor minden sérülékenység mérséklés ellenére a válság fókuszába kerülhet Magyarország - mutatott rá Király Júlia.

A Podcastban a volt jegybankár kitért arra is, hogy az, ami számára a 2008-as válság egyik legfontosabb tanulsága volt, nevezetesen a döntéshozatal gyorsaságának, illetve a kialakult válságkezelő mechanizmusok meglétének fontossága, most mély aggodalommal tölti el. Az MNB 2008 októberében azért tudta a likviditási válságot sikeresen kezelni, mert megvolt a döntéshozatalnak az az ethosza, ami az együttgondolkodást segítette elő. "Nem az egy darab központból jövő gondolatnak az uralmát, hanem a különböző ötleteknek, a különböző innovatív megoldásoknak a beépítését a közös döntésbe" - mondta, majd arra emlékeztetett, hogy amikor 2013 áprilisában lemondott az alelnöki tisztségéről, azt írta, hogy a kialakult új rendszerben megnőtt a rossz döntések valószínűsége.

Ez az állítás szerinte ma is igaz annak ellenére, hogy az elmúlt 5 évben nem volt kifejezetten rossz monetáris politikai döntés, ugyanis a rossz döntések valószínűségét az növeli meg, ha olyan szervezetben, olyan egy központból vezérelt gondolat mentén megy a döntéshozatal, mint ami a mai MNB-t is jellemzi.