A cafeteria korábban sem jelentett egyet azzal, hogy adott termék forgalmazásáért egy vállalkozás jutalékot szedett be. Az idén azonban - köszönhetően egyebek mellett az új szabályoknak - lényegében halottnak tekinthető az a társaság, amely nem próbál meg a puszta kibocsátás-forgalmazás mellett mást is kínálni.
Nemcsak arról van szó, hogy a korábbi nagy utalványokat forgalmazó cégeknek új piacokat kell keresniük az ételutalvány forgalmazás mesterséges újraalakítása miatt. Tény persze, hogy ez jelenti a három francia hátterű cég számára a legnagyobb érvágást, azonban ettől azok még nem szűnnek meg, nem vonulnak ki, a korábban nem hangsúlyozott szolgáltatásaikat kell tovább fejleszteniük.
Az utalványosok
Ebbe a körbe tartozik a tanácsadás, a szoftveres támogatás, az összetett cafeteria-szolgáltatás - amelynek keretében természetesen a tanácsadó cég saját termékeit is könnyebben tudja majd eladni. Ennek során a vállalat igényei szerint kialakított rendszerben működik a cafeteria. Ez alapszinten lehet egyszerű adminisztráció - ki milyen szolgáltatást, utalványt, juttatást kér, milyen módon lehet azt módosítani, kiosztani, kezelni. De lehet akár a vállalat komplex motivációs poliktikája is, amelynek révén a pályakezdő a betanítástól kezdődően egy világos utat járhat be, akár a vezérigazgatói székig. Itt nyilván sokkal összetettebb megoldásokra van szükség az egyszerű juttatás osztogatás helyett.
Ilyen összetett programot persze nem akar minden vállalat - nincs is értelme bizonyos méret alatt ebben gondolkodni. A magyarországi vállalati struktúrát alapul véve, a cafeteria tanácsadás piaca igencsak szűk. A felmérések szerint 30-40 fő felett érdemes ilyen szolgáltatás igénybe vételén elgondolkodni - ez nem jelenti azt, hogy minden társaság igénybe is veszi ezt. Ennek fényében néhány tízezer vállalkozás lehet, amelynek valóban van igénye és forrása is komplex szolgáltatás igénybe vételére.
A bankok
A piaci szereplők közül nemcsak a három korábban az ételutalvány-piacon vezető társaság szeretné ezeket a cégeket megfogni. Legalább még három társaságot érdemes ide sorolni, ezek a Szép kártyát kibocsátó bankok. Abban ugyanis nagy üzlet nincs, hogy a Szép kártyák forgalma után 1,5 százalék díjat számolnak fel az elfogadóhelyeknél. A várakozások szerint idén nagyjából 50 milliárd forint bevétel származhat a kártyahasználatból, ebből a bankok 750 millió forint bevételt számolhatnak el. Összehasonlításképpen az OTP mérleg szerinti eredménye 2010-ben 77,9 milliárd forint volt, ehhez képest még a teljes Szép kártyából származó bevétel statisztikai hibahatárt is alig éri el.
Könnyű belátni, hogy az OTP, az MKB és a K&H számára sem a kártyaforgalom által generált bevétel kell legyen az elsődleges. A három bank egyéb termékekkel is a cafeteria-piacon van, egészségkártyával és cafeteriakártyával. Egyértelmű cél kell legyen számukra legalább saját termékeik népszerűsítése, s ha mindezt egy komplex szolgáltatás keretén belül teszik, az csak kedvezőbb lehet. A cafeteriakártya piacon meg kell említeni a Multipayt is, amely - jóllehet banki háttérrel nem rendelkezik - egészségpénztári szolgáltatás mellett egyéb juttatásokat is ajánl. Esetükben is a minél szélesebb körű szolgáltatás hozhat új piacot.
A tanácsadók
A tanácsadásban persze nemcsak azok a cégek érdekeltek, amelyek maguk is forgalmaznak utalványokat, működtetnek pénztárakat. A cafeteria ugyanis az adózás, a hr, a bérszámfejtés kategóriáiba egyaránt beletartozhat részben vagy egészben - annak bonyolultságától függően. Így azok a cégek, amelyek eddig cafeteria szoftvereket gyártottak, amelyek adózási tanácsokat adtak, illetve amelyek az ezzel járó adminisztrációt elvégezték, nyilván meg akarják tartani a partnereiket.
Számukra a plusz elemet ugyanakkor nem a cafeteria körébe tartozó termékek forgalmazása jelenti. Sőt valószínűleg maga a cafeteria szolgáltatást tudják pluszként felajánlani egyéb tanácsadás, szakértői munka mellett.