Márciusban árnyalatnyit lassult a kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme, a naptárhatástól megtisztított adat szerint a bolti forgalom volumene 4,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző havi 6,6 százalék után. A nyers adat szerint a forgalom növekedési dinamikája a februári 6,7-ről 5,5 százalékosra mérséklődött - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nem élelmiszer jellegű termékek eladása és az üzemanyag-értékesítés az átlagnál nagyobb növekedést ért el 7,6, illetve 5,0 százalékkal. A lassulást az élelmiszervásárlások lefékeződése okozta: márciusban 1,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a februári 4,9 százalékos növekedés után.

Az első negyedévben 4,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest. A növekedés üteme alig maradt el az előző negyedévi 4,5 százaléktól. Az első negyedévi élelmiszerforgalom volumene 1,8, a nem élelmiszer jellegű cikkeké viszont 7,2 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel azelőtt, az üzemanyag forgalom pedig 6,1 százalékkal nőtt.

A márciusi kiskereskedelmi adatokra vonatkozó második becslését május 25-én közli a KSH.

NGM helyettes államtitkár: a magyarok előszeretettel vásárolnak

Az alacsony infláció és a reálbérek növekedése miatt előszeretettel vásárolnak a magyarok, részben ez az oka annak, hogy márciusban ismét nőtt a kiskereskedelmi forgalom - mondta Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1-en.

A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy 33 hónapja folyamatosan nő a boltok forgalma, a növekedést többek között azzal is indokolta, hogy 2016-ban 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó (szja), ezáltal 100 milliárd forint marad a háztartásoknál, ami ösztönzi a fogyasztást. Emellett minden eddiginél többen dolgoznak Magyarországon, 26 éve nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság - véli a helyettes államtitkár.