Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében az elmúlt hónapokban fotovoltaikus beruházásra (napelemek általi energiatermelésre) 36 pályázó kapott 3,75 milliárd forintot - jelentette be Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára.
A megítélt pályázati forrásoknak köszönhetően csaknem 7 MWp (megawatt-peak) névleges teljesítménnyel bővül, mintegy nyolcszorosára nő a jelenlegi 0,9 MWp hazai kapacitás - hangsúlyozta az államtitkár a Valóságos Kincsesbánya II. Fórumon, a Pest megyei Újszilváson.
Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjából a közelmúltban 50 napkollektoros fejlesztéshez kaptak közösségi támogatást a pályázók, összesen több mint 600 millió forint értékben. A megvalósuló beruházások eredményeként 3288 négyzetméterrel bővül a hazai napkollektor-felület.
A 2020-ra számított napenergia részarány már megközelítheti a 3 százalékot Magyarországon a teljes energiamixen belül - fogalmazott Bencsik. Ez elsősorban a hőtermelés területén jelenthet kiugró fejlődést, de az évtized közepétől a fotovoltaikus termelés is felgyorsulhat. A hazai villamosenergia átviteli rendszer rugalmatlansága miatt megkerülhetetlen a hatékony energiatárolási és szabályozási feltételek megteremtése - vélekedett.
Az államtitkár megemlítette, hogy a kötelező átvételi támogatási (KÁT) rendszer januártól történő átalakításával a továbbiakban kiszámítható, a beruházás megtérülését biztosító, 15 éves támogatási futamidővel számolhatnak a napelemes befektetők. Ugyanakkor hozzátette, felső kapacitáshatárt vezetnek be, amelynek mértékét a tervek szerint 0,5 MWp teljesítményben állapítják meg.
Elemzői és piaci vélemények szerint éppen a támogatások bizonytalansága, nem tervezhető mivolta jelenti jelenleg a napenergia-felhasználás terjedésének legkomolyabb akadályát.
Az eseményen előadást tartott Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztési és klímapolitikai helyettes államtitkár is. Az állami szerepvállalás mellett nagy szükség lenne a helyi cselekvési tervek kidolgozására is, hiszen a települések sok esetben nem is ismerik saját zöld vagyonelemeiket - fogalmazott. A helyettes államtitkár szerint a további teendők közé tartozik a helyi megújulóenergia-potenciálok felmérése és egy megfelelő energiahatékonysági mutatórendszer bevezetése is.