A Kormányváltás szövetséget alkotó pártok, az LMP és a Jobbik választási ígéretei egyszerre ígérnek adócsökkentést és kiadásnövelést, vagyis növelnék a költségvetés folyó hiányát - derül ki a Transparency International (TI) és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) közös kutatásából. Ha a DK-Együtt programja valósulna meg, akkor jövőre 4 és 6 százalék között lenne a GDP arányos hiány, az LMP programja 7,6 százalékos deficittel járna, az MSZP tervei 8,4 százalékra emelnék az államháztartás hiányát.

Ötletekből gigahiány

A csúcsot a Jobbik tartja, a programjuk 2015-ben a hiányt a GDP 12 százalékára emelné, ugyanis a közvetlen költségvetési hatás meghaladja a 2400 milliárd forintot. Az MSZP programja 1532 milliárddal növelné a hiány, az LMP-nél 1275 milliárd forint a 2015-ös költségvetési hatás. Az Együtt-PM ígéretei 619, míg a DK 2015-ös programja 150 milliárddal növelné a hiányt.

A KFIB számításai szerint az idén 3,5 százalék, 2015-ben pedig 3,1 százalék lenne az államháztartás hiánya, változatlan feltételek mellett - vagyis még így is kiigazításra lenne szükség a 3 százalékos hiánycél eléréséhez. A feltételezések abból indultak ki, hogy ha a pártprogramok nem datálták az adott intézkedés bevezetését, akkor azonnali bevezetéssel számoltak - mondta Romhányi Balázs, a KFIB igazgatója. Az ellenzéki pártok 500 ígéretet tettek, ebből 250-260 az értelmesen árazható. Nem számoltak a pénzügyi válsággal és Paks II. megépítésével sem.

Nem tanultak semmit a pártok

Romhányi Balázs

A KFIB számításai szerint az egyik programnak sincs komoly növekedésösztönző hatása, a legjobb esetben sem lehet a gazdasági növekedés magasabb 2,5 százaléknál - ez az MSZP programja esetében következne be, de a növekedés megugrása csak átmeneti lenne - miközben a hiány az egekbe emelkedne. Az ellenzéki programok alapján az valószínűsíthető, hogy az állam egyre aktívabb lenne, az még a jelenleginél is nagyobb mértékben háttérbe szorítaná a magángazdaságot. Az ellenzéki pártprogramok ismeretében kizárható, hogy a magasabb növekedési pálya ellensúlyozni tudná a hiány bővülését, vagyis 2015-2017 között nőne az államadósság.

Ezeket a gazdasági programokat a jelen állapotban nem lehet végrehajtani - véli Romhányi Balázs, ugyanis elkerülhetetlen lenne a költségvetési kiigazítás. Az ellenzéki pártprogramok alapján azt látni, hogy a költségvetési felelősséghez való hozzáállásban az elmúlt 12 évben nem történt változás - mondta a KFIB igazgatója. Az ellenzéki programok egy százalékos növekedés érdekében két százalékos államadósság-növekedést vállalnák fel - ami tarthatatlan.

Az ellenzéki pártprogramok a legnagyobb adósságnövelést az adócsökkentés terén okoznák, ezt követően a szociális és a foglalkoztatás területen növelnék a kiadásokat.

Átláthatatlan a büdzsé

Jelenleg a költségvetési átláthatóság szempontjából az utolsó helyen kullog Magyarország az Európai Unióban. Ebben sem ígérnek sokat a pártok, az LMP nem foglalkozik a kérdéssel a DK és az MSZP visszaállítaná a Költségvetési Tanácsot az eredeti jogköreibe. Az Együtt-PM az egyetlen csoportosulás, amely programalapú tervezést és a fiskális fegyelem erősítését célzó ígéretet tett: például a Költségvetési Tanácsnak minden törvény esetében visszaküldési joga lenne, ha az rontaná a költségvetési alappályát. A Fidesznek a terveit ezen a területen sem lehet árazni. Sem a jelenleg érvényes (kvázi fideszes) költségvetési alappálya, sem az ellenzéki programok egyike nem biztosítja, hogy a következő években a magyar gazdaság meginduljon egy, az uniós átlaghoz közelítő felzárkózási pályán - vagyis marad a leszakadás.

Siralmas a korrupciós helyzet

A korrupció 2008-ra intézményesült Magyarországon, amin a 2010-kormányváltás intézkedései tovább rontottak - mondta Martin József Péter, a TI Magyarország vezetője. A Fidesz elképzeléseit ezen a területen sem lehet vizsgálni, egy támpont lehet, a kormányfő 10 pontos " folytatjuk" programja, de ezen általános és homályos célok sem tartalmaznak értékelhető korrupcióellenes ígéretet. A program hiánya ellentmond a demokratikus hagyományoknak - mondta Martin.

A Jobbiknak nincsenek komolyan vehető ígéretei, a rendpárti párt az elszámoltatásra koncentrál. A DK-nak a legradikálisabb a korrupcióellenes programja, a párt a 2010-es közjogi helyzetet állítaná vissza. Az LMP korlátozott korrekciót javasol, megtiltva a napi alkotmányozást, míg az MSZP egy magalkotmányt javasol, amin nem lehetne változtatni. Az adószabályokat a demokratikus pártok évente csak egyszer változtatnák. A közpénzek elköltését átláthatóvá tennék: nem lehetne szolgálati, bank- és államtitok mögé bújni.