Brüsszel azt tervezi, hogy több mint 30 milliárd eurónyi uniós forrást átcsoportosít a kelet-közép-európai uniós tagállamoktól a déliek felé, így Magyarország is és Lengyelország is a kohéziós források jelentős csökkenésével, míg Görögország, Olaszország és Spanyolország a támogatások növekedésével számolhat - írja a Financial Times (FT) egy kiszivárogtatott dokumentumra hivatkozva.

Az FT szerint az Európai Bizottság kedden teszi közzé a 330 milliárd eurós kohéziós politika reformjára vonatkozó javaslatát. Az FT által látott tervezet szerint a kelet-közép-európai tagállamok a korábban emlegetett reál értelemben vett 10 százalékos csökkentéshez képest jóval nagyobb kiesést kellene elszenvedniük. A lap ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a pontos számok még komoly politikai vita tárgyát fogják képezni a bizottságon belül is.

A biztosok elé kerülő modell, ami alapján kiszámolják a kohéziós források összegét, a Lengyelországnak járó összeget például 23 százalékkal vágja vissza, ami a 2014-2020-as periódusban megítélt 83,9 milliárd euróhoz képest 19,5 milliárd eurós csökkenést jelentene 2018-as árakon számolva.

Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia pedig 24 százalékos vágást lenne kénytelen benyelni, ami az érvényben lévő szabályok szerint a maximum megengedett mérték, amivel csökkenteni lehet a keretet.

Összességében tehát a balti államok és a visegrádi négyek mintegy 37 milliárd euróval kapnának kevesebbet a következő hétéves költségvetési periódusban, míg a déli államok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus), amelyeket a legutóbbi pénzügyi válság nagyon keményen érintett, 3,7 milliárd euróval többet (2018-as árakon számolva). Azaz Spanyolország forrásai 5 százalékkal 34 milliárd euróra, Görögországé 8 százalékkal 19,2 milliárdra, Olaszország kerete pedig 6,4 százalékkal 38,6 milliárd euróra emelkednének.

Emellett az északi országoknak - Belgium, Svédország, Dánia és Hollandia - járó forrásokat befagyasztanák reál értéken.

A bizottság érvelése szerint ez a javaslat tükrözi a pénzügyi válság óta Európában kialakult egyenlőtlenségeket, miközben szem előtt tartja a leghátrányosabb régiók és országok támogatását is. A bizottság reformja több, ipari visszaeséssel szembesülő területnek juttatna nagyobb segítséget, ami abból adódik, hogy az úgynevezett "átmeneti régiók" körét kiterjesztik, és azok a területek kerülnek bele, amelyek fejlettségi szintje az EU átlagos egy főre eső GDP-jének 75-100 százaléka között van - derül ki az FT cikkéből. Ez az arány az EU átlagos egy főre eső GDP-jének 75-90 százalékában volt eddig meghatározva.

Az FT szerint a kiszámítás ugyanakkor véget vet annak az elosztási módszernek is, ami a kohéziós források megítélésénél kizárólag az egy főre eső GDP-t vette figyelembe. Az új indikátorok közé olyanok kerülnek be, mint a fiatal korúak munkanélküliségi rátája, az oktatás színvonala, a 2014 és 2017 közötti bevándorlás és a széndioxid-kibocsátás.

Az agrárkassza részletszabályait június 1-jén hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság.

Képünk forrása: Pixabay.