A kontinens egészére vetítve tovább javult az országok általános helyzetét tízes skálán értékelő pontszám a Cetelem évente megjelenő, tizenöt országra kiterjedő körképének tanúsága szerint: egy év alatt: 4,7-ről 4,9-re emelkedett.

Kivételt csak Franciaország (4,4) és Magyarország (3,9) jelent, ahol jottányit sem változott a fogyasztók érzete tavaly óta. Személyes helyzetüket értékelve a magyarok pesszimistának számítanak a kontinenshez képest, 4,2-re értékelték saját helyzetüket, szemben az 5,5-es európai átlaggal.

Kapcsolódó

Annak dacára sem javult a magyarok közérzete, hogy tavaly is nőtt a foglalkoztatottak száma, emelkedtek a reálbérek, fellendült a fogyasztás, bővültek a vállalati és lakossági új hitelkihelyezések Magyarországon.

A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége (90 százalék) alaposan megnézi és összehasonlítja az árakat, mielőtt vásárolna. Magyarországon az emberek 91 veti össze az árakat a vásárlást megelőzően, 87 százalékuk pedig sokat töpreng, mielőtt pénzt adna ki valamire.

Folytatódott az alternatív, közösségi megosztáson alapuló, úgynevezett peer-to-peer beszerzési módok térnyerése: megközelítőleg minden második magyar él e lehetőségekkel, 46 százalék használja az online piactereket és vesz - jellemzően használt - tárgyakat magánszemélyektől, 58 százalék vásárol - főként élelmiszereket - helyi termelőktől. Európában átlagosan 44, illetve 58 százalék ezen fogyasztók aránya. A javak és szolgáltatások magánszemélyek közötti cseréjét 40 százalék alkalmazza, ami 8 százalékponttal magasabb a kontinens átlagánál.

A magyar fogyasztók pesszimizmusát nem csupán a makrogazdasági adatok, hanem a piaci folyamatok sem igazán támasztják alá - véli Lukácsi Zoltán, a Cetelem marketingigazgatója. Az MNB adatai szerint tavaly 60 százalékkal több személyi kölcsönt vettek igénybe az ügyfelek, mint egy évvel korábban. Lukácsi szerint ez arról árulkodik, hogy a felmérésben megmutatkozó borúlátás ellenére az emberek terveznek és neki is látnak elképzeléseik megvalósításának. Nem véletlen, hogy a magyar fogyasztók 36 százaléka számít személyes helyzetének javulására az elkövetkező két évben; szemben a kontinens egészében mért 32 százalékkal.