Nem értik a szakértők, hogy a kormányzat miért a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteknek adott adókedvezményt a nyugdíjasok foglalkoztatásához, miért nem közvetlenül a munkát vállaló idős embereknek - derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
A rendszer úgy működik, hogy a munkaadó szerződést köt a szövetkezettel egy munka elvégzésére, amiért díjat, azaz nem munkabért fizet. Jó az esélye, hogy ez kevesebb lesz, mint a bruttó munkabér és annak közterhei, amelyet egyébként kellene adnia a munkavállalónak az adott munka elvégzéséért.
A szövetkezetnek a feladat elvégzésére alkalmazott nyugdíjasnak fizetett bérből csak személyi jövedelemadót kell levonnia, más közterhet nem. A nyugdíjas-szövetkezetektől származó információk szerint az így szerzett kedvezmények nem jutnak el teljes egészében a munkát végző nyugdíjasokhoz.
A munkáltatótól kapott díj nagyjából 30 százalékát megtartják maguknak, aminek az a vége, hogy a dolgozó nyugdíjas jobban jár ugyan, mintha az aktívakra érvényes szabályok - közterhek - mellett vállalna munkát, de nem sokkal. Eközben az állam helyett a vállalatok zsebében landolhat közel akkora összeg, amennyi az járulék lenne, amelyet az ilyen formában foglalkoztatott nyugdíjasok esetén elengednek.
A napilapnak nyilatkozó szakértő szerint a szövetkezeteknek fizetett díj vélhetően túlzott a költségeikhez képest. Eközben az a hír járja, hogy állítólag a kormány közeléből fogják megsúgni a vállalatoknak, melyik nyugdíjas-szövetkezettel kellene szerződniük, azaz nem lesz verseny ezek között a szervezetek között.