A fás területeken Közép-Európában 8–12 Celsius-fokkal alacsonyabb értéket mértek a talaj felszínén, míg Dél-Európában csak 0–4 Celsius-fokos volt a különbség – idéz a Szabad Európa egy 293 európai város műholdadatait elemző kutatást, amely azt is bebizonyította, hogy amíg a fáknak jelentős hűtőhatásuk van, a többi zöldfelületnek nincs.

A fák hűsítő hatása nagyrészt az árnyékolásból és a transzspirációból ered, azaz abból, hogy a fák belsejében lévő víz pára formájában távozik a leveleken keresztül, hőenergiát vonva el a környezetéből. Magyarul párologtat, csökkentve ezzel környezete hőmérsékletet.

Több szén-dioxid, jobb hűtés

Az, hogy milyen erős a fák árnyékoló és hűsítő hatása, egyebek mellett az adott fafaj morfológiai jellemzőitől, a levélfelületek nagyságától függ. Talán meglepő, de a kutatók úgy találták, hogy a városokban rendszeresen előforduló magasabb szén-dioxid-koncentráció, a nagyobb tápanyag-ellátottság, a magasabb hőmérséklet és magasabb öntözési szint fokozhatja a transzspirációt, azaz a fák hűtő hatását.

A Jonas Schwaab, a svájci ETH Zürich munkatársa által vezetett kutatócsoport azt is megállapította, hogy a fák nélküli zöldterületek (például virágos parkok) által biztosított hűtés elhanyagolható, sőt egyes esetekben a fák nélküli zöldterületek még melegebbek is lehetnek, mint a környező beépített, városi területek.

A világ eddig mintegy egy Celsius-fokkal melegedett az iparosodás előtti korszakhoz képest. Az EU kutatásai szerint másfél fokos hőmérséklet-emelkedésnél Európában minden ötödik ember egészségére káros hatással lesz a szélsőséges nyári időjárás és a hőhullámok. A megfigyelések szerint ugyanis a nyári hőség mellett párásabbá is válik a levegő, ami megnehezíti, hogy az izzadságcseppek elpárologjanak a testről, a szervezet így csak kisebb hatékonysággal tudja hűteni magát.

43 ezer európai életet menthettek volna meg a fák

A hőhullámok egyre gyakoribbá, hosszabbá, forróbbá válnak, különösen a városokban. Hőhullámok idején megnő a hőguta, a kiszáradás, a légzőszervi és a szív- és érrendszeri betegségek, veseelégtelenség és a halva születés veszélye, hogy csak párat említsünk a sok közül. Egy tavaly megjelent tanulmányból az derült ki, hogy a szélsőséges hőség miatti halálozások 37 százalékáért 1991 óta az éghajlatváltozás a felelős.

Az európai városok minden egyes évben 43 ezer halálesetet tudnának megelőzni, ha mindenki számára egyenlően hozzáférhetővé tennék a zöld (azaz fás) területeket – ezt állítja az ISGlobal The Lancet Planetary Health című folyóiratban közölt tanulmánya, amelyben csaknem kilencszáz, százezernél nagyobb lakosú várost vizsgáltak aszerint, hogy (lakosságarányosan) a zöldterületek hiányának hány korai haláleset tudható be az adott településen.

A vizsgált népesség nagyjából hatvan százalékának lakóhelyén nem érvényesül a WHO ajánlása, miszerint háromszáz méteres lakókörzetükben legyen legalább fél hektár (azaz egy focipályányi) zöldterület. Az ISGlobal már 2019-ben végzett egy vizsgálatot a Coloradói Egyetemmel közösen. Ebben úgy találták, hogy a korai halálozások száma négy százalékkal csökken, ha az egyén életterének ötszáz méteres körzetében zöldterület található.