Trianon után Magyarországtól sok erdőt is elvettek, később azonban folyamatosan növekedett az erdőterület. Az elmúlt száz évben az ország 12 százalékról 20-21 százalékra növelte az erdősültségét egy nagyon következetes erdészeti és támogatási politikának köszönhetően.

Az EU-hoz csatlakozva is tartott még ez a lendület, egy idő után azonban az agrárvilágban sokkal jövedelmezőbb, nagyobb és gyorsabb anyagi hasznot hozó földhasználati támogatásokkal már nem volt versenyképes, előtérbe kerültek a más típusú tevékenységek. Ezzel párhuzamosan pedig a korábban 15 ezer hektár éves szintű telepítési ütem 300 hektárra csökkent. Ezt a bizonyos tekintetben negatív trendet meg kell fordítani, a jövő generációinak érdeke is ezt diktálja.

Nagy István agrárminiszter a Klíma- és természetvédelmi akcióterv agrártárcára vonatkozó intézkedéseiről szólva korábban arról beszélt, hogy az erdősítéssel az ország erdővel és fával borított területét 2030-ra 27 százalékra akarják növelni, amihez 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni. Ez új erdők telepítésével és természetes úton befásodott területek erdővé alakításával érhető el. A fásítás három területen történik: folytatódnak az állami erdőtelepítési programok, az Agrárminisztérium (AM) az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen dolgozik az útfásítási program elindításán, a Honvédelmi Minisztériummal pedig a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítésén. Évente egymillió fát jelent, hogy a klímavédelmi akcióterven belül minden újszülött után 10 fát ültetnek - mondta az agrárminiszter.

Az erdősítést több eszközzel is segíti az agrártárca: folytatódnak a Vidékfejlesztési Programban (VP) megemelt egységárakkal futó erdőtelepítési jogcímen igényelhető támogatások, az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül is kiemelt figyelmet szentelnek az erdőtelepítéseknek, újranyitják az agrár-erdészeti rendszerek pályázati lehetőségét, támogatási módszert dolgoznak ki arra, hogy a gazdák a spontán erdősülő területeket erdővé alakítsák és erdő művelési ágba vonják, március 1-től pedig a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) keretein belül új erdőtervezési rendszert alakítanak ki.

A klímavédelmi célokat szolgálja az öntözésfejlesztés is, amelynek kulcsszereplője szintén az NFK, amely Öntözésfejlesztési Főosztályának feladata az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos teendő összefogása. Így például a termelői vízkereslet megszervezésére és beruházások végrehajtása a harmadlagos művek fejlesztése érdekében. Az öntözési beruházások egyik nagy kerékkötője eddig az engedélyezési eljárás bonyolultsága volt, márpedig az engedély megszerzése a pályázatban történő részvétel előfeltétele. Az agrártárca által beterjesztett és az országgyűlés által nemrég elfogadott, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény nyomán az öntözési beruházások engedélyeztetése, illetve adminisztrációja jóval egyszerűbb és főleg gyorsabb lesz.

Magyarországon az öntözött területek aránya mindössze 2,4 százalék, miközben az EU-ban 8, az Egyesült Államokban pedig 13 százalék feletti. Idehaza az öntözhető növények uralta, csaknem 2700 ezer hektáros mezőgazdasági területből csak 100 ezer hektár alatti területet öntöznek, pedig még 330 ezer hektárt lehetne locsolni gazdaságosan - vélik a szakemberek. Az öntözési beruházásokat ugyanis elsősorban a kedvező termőhelyi adottságú területeken érdemes elvégezni, figyelemmel a megtérülési mutatókra. Számítások szerint a szántóföldi kultúrák öntözött területe csaknem hatszorosára bővülhetne az öntözésfejlesztésnek köszönhetően. Az alacsony hazai öntözési arány okai között a szétaprózott tulajdonosi szerkezetet, a termelői együttműködések hiányát, a rövid távú bérleti szerződéseket szokták emlegetni. Továbbá még a vízjogi engedélyezési rendszer már említett eddigi bonyolultságát és a fejlesztéshez szükséges források hiányát is. Ezért is jelentős lépés az öntözés ügyében is a termelői együttműködések ösztönzésére irányuló kormányzati döntés, továbbá az engedélyezés egyszerűsítése és a támogatások biztosítása az öntözés fejlesztéséhez.