A klímaváltozás fokozódó negatív hatásai Európában is egyre több területen jelennek meg. A nyári időszakban végigkövethettük az extrém időjárás példáit a franciaországi intenzív hőhullámoktól kezdve a Görögországban szárazság okozta erdőtüzekig. A magyaroknak is jutott a szélsőségesen meleg és száraz nyári napokból, valamint a heves zivatarokból, ami a mezőgazdaság teljesítményére is hatással volt.

Július végén tartósan száraz időszaknak vetett véget a zivataros idő és a helyenként dió nagyságú jéggel pusztító jégeső. Az extrém időjárásról készített tanulmányt az OMSZ, amelyből kiderül, hogy a Szaharából érkező forró levegő sok nedvességet is magával hozott, illetve egy mediterrán eredetű ciklon kialakulása is felelős. Egy másik jelentés szerint az első negyedéves csapadékmennyiség az országos átlag csupán 40 százalékát érte el. A korábbi években az aszályos időszakok csak év elején voltak jellemzőek, de idén az eddigi adatok szerint a visszaesés kitartott szeptemberig.

Kapcsolódó

Az jégeső és aszályos időszak az idei évben jóval több kárt okozott, mint a korábbiakban, ami főként a mezőgazdaságban megfigyelhető. A károk olyan földművelésre kedvezőtlen állapotokat idéztek elő, mint például a talajnedvesség apadása, rosszabb termés és magasabb termelési költségek.

A klímaváltozás veszélyt jelent egész Európa mezőgazdaságára

A meteorológiai ingadozásnak súlyos következménye van nemcsak a gazdákra, hanem magára a gazdasági növekedésre is. Noha az éghajlatváltozás várhatóan javítja az észak-európai növények termesztési feltételeit, Dél-Európában - ahol az agrártevékenység aránya jelentős - az ellenkezője igaz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is arra figyelmeztet, hogy főleg a déli országok, de lényegében az egész uniós térség mezőgazdaságát veszélyezteti a klímaváltozás.

Az EEA adatai arra utalnak, hogy a búza, a kukorica és a cukorrépa hozama 2050-re várhatóan 50 százalékkal csökken Dél-Európában, ami jelentős jövedelmi visszaesést eredményezhet. Ebből kiindulva a mezőgazdasági területek értéke Dél-Európa egyes részein több mint 80 százalékkal csökkenhet a következő évszázadra. Ez a földterületek teljes elhagyásával járna, ami az európai mezőgazdasági szektor által pillanatnyilag foglalkoztatott 22 millió ember számára hatalmas veszteséget jelentene.

Az ügynökség szerint egyre erőteljesebb bizonyítékok mutatnak arra, hogy a szélsőséges éghajlati események számának növekedése nagy részben köszönhető az emberi tevékenységnek. Ráadásul mivel a mezőgazdaság teljesítménye nagyban összefügg az időjárással, a mezőgazdasági ágazatnak még többet kell tennie ahhoz, hogy hozzájáruljanak az uniós üvegházhatású gázok csökkentésével kapcsolatos célok eléréséhez. Jelenleg a mezőgazdaság a kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mintegy 10 százalékáért felel az EU-ban, vagyis a szektor bőven tehet a klímaváltozás lassításáért.

A kulcs az agrárium alkalmazkodása

Az EEA tagországok nagy részének saját stratégiája van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, de kevés nemzet tett kifejezetten a mezőgazdasági ágazattal kapcsolatos lépéseket. Ez általában a finanszírozás, a politikai támogatás, az intézményi kapacitás és az adaptációs ötletek hiányának köszönhető.

Pedig a környezetvédelmi ügynökség szerint mezőgazdaság szintű alkalmazkodás lenne a legfontosabb, mivel komolyabb változtatással csökkenne az üvegházhatású és légszennyező gázok kibocsátása, illetve javulna a talajgazdálkodás, ami hozzájárulna a helyi ökoszisztémák és a biodiverzitás megőrzéséhez.

Magyarországon az adaptáció megvalósulására szolgál a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR). A rendszer elméletileg "objektív információkkal segíti a változó körülményekhez igazodó, rugalmas települési és ágazati döntés-előkészítést, döntéshozást és tervezést" - derül ki a tájékoztató oldaláról. Az EU-s értékelés szerint 2019 augusztusában kellett volna beiktatni a Nemzeti Éghajlati Stratégia új verzióját, de ez eddig nem történt meg.