Az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) 750 milliárd forintos első pilléréből 40 százalék budapesti cégekhez ment, Észak-Magyarország, illetve Békés megye mindössze 4-4 százalék körüli aránnyal részesedett - derült ki Kocziszky György, az MNB Monetáris Tanácsának tagja, a Miskolci Egyetem dékánja előadásából az 51. közgazdász vándorgyűlés második napján.
A visegrádi országok (V4) regionális konvergenciafolyamatait vizsgáló, a Miskolci Egyetemen elvégzett kutatások alapján megállapította: az inflációs célkövető monetáris politika a kamatemelések során az alacsony kibocsátású térségeket a fogyasztás visszafogása révén negatívabban érintette, mint a gazdagabbakat. A V4-országokban az elmúlt években nőtt a periferiális helyzetű régiók száma, pedig a felzárkózás üteme amúgy is rendkívül alacsony.
A kamatcsökkentési sorozatot várhatóan tovább folytató monetáris tanács tagja a kutatás eredményeiből idézve kijelentette: a GDP-növekedés nagyobb valószínűséggel indul meg egy monetáris lazítás, mint monetáris szigorítás esetében, de - ismerte el - sajátos hazai probléma, hogy a kamatcsatorna nem hatékony. A forintgyengítés kedvezően hat az exportra és visszafogja az importot, de ez a hatás korlátozott, hiszen a gazdaság teljesítményének több mint 60 százalékát a multinacionális cégek adják, márpedig ezek nem forint alapon számolnak el beszállítóikkal és anyacégükkel - fogalmazott Kocziszky György.