Két magánszemély engedély nélkül végzett üzletszerűen, jogosulatlan pénzügyi tevékenységet - áll a Bírósági Határozatok gyűjteményében megjelent jogesetben. Közelebbről: közel hatvan olyan személynek kölcsönöztek pénzt a piacinál magasabb kamattal, akik mástól nem kaptak hitelt. A kölcsön biztosítékaként a felvevők autóit kötötték ki úgy, hogy azokra dátum nélküli adásvételi szerződést kötöttek. Amikor a tevékenységükre fény derült, a büntető bíróság jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének és magánokirat hamisítás vétségének az elkövetése miatt jogerősen elítélte a két magánszemélyt, viszont az uzsora bűncselekményének vádja alól felmentette őket.

Ezt követően az ügyész polgári pert kezdeményezett a két magánszemély ellen, hogy a dolog anyagi része is rendeződjön. Az ügyész a kölcsön-szerződések érvénytelenségének a megállapítását kérte a bíróságtól, keresetét a szerződések jogszabályba ütköző, uzsorás, jóerkölcsbe ütköző és színlelt voltára alapította.

Kapcsolódó

Az első fokú bíróság úgy döntött, hogy a gépjármű adásvételi szerződések jogszerűen nem jöttek létre, viszont a kölcsönszerződések többségét helybenhagyta. Az érve az volt, hogy a más jogágak kötelező szabályait sértő szerződés a polgári jog szempontjából csak akkor érvénytelen, ha a más jogági törvény kifejezetten rögzíti, hogy az adott jogi norma megsértése egyúttal a szerződés érvénytelenségét is okozza. Ilyen kifejezett rendelkezés hiányában csak az adott jogszabály céljának az értelmezésével lehet megállapítani azt, hogy az, a más jogági szankció mellett a szerződés érvényességét sem kívánta megengedni, vagyis a cél a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása volt.

A hitelintézeti törvény szerint a kölcsön üzletszerű nyújtása csak engedéllyel végezhető. A szerződések érvénytelensége tekintetében azonban annak van érdemi jelentősége, hogy az engedély nem a szerződések megkötéséhez, hanem a tevékenység üzletszerű folytatásához szükséges, a jogszabály pedig nem rögzíti külön szankcióként az engedély nélkül kötött megállapodások semmisségét. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezért a szerződések jogszabályba ütköző volta nem volt megállapítható. Nem találta megállapíthatónak az elsőfokú bíróság a szerződések uzsorás és jóerkölcsbe ütköző jellegét sem.

Az ügyész fellebbezésére a másodfokú bíróság úgy döntött, hogy a kölcsön-szerződések uzsorás jellegűek, így semmisek (úgy kell tekinteni azokat, hogy létre sem jöttek). Miután ezt elegendőnek vélte, szükségtelenné vált a további érvénytelenségi okok vizsgálata. Azért hozzátette a másodfokú bíróság, hogy a más jogágak kötelező szabályait sértő szerződés - a polgári jog szempontjából - akkor érvénytelen, ha a más jogági szabály kifejezetten kimondja, hogy az adott jogi norma megsértése egyúttal a szerződés érvénytelenségét is okozza. Amennyiben a más jogági norma csak az egyik szerződő félre tartalmaz valamilyen közigazgatási feltételt - például engedélyt - de egyébként az adott magatartás meghatározott feltételek mellett nem tilos, a szerződés érvénytelensége ez okból nem állapítható meg.

Az ügyész ez utóbbi megállapítás miatt kért felülvizsgálatot a Kúriától. A Kúria - határozatában - hivatkozott arra a korábbi álláspontjára, amely szerint nem helytálló az a megállapítás, hogy ha a polgári jogi szerződés más jogági norma sérelmével jár, akkor csak abban az esetben állapítható meg a szerződés semmissége, ha a jogszabály a megsértéséhez kifejezetten ezt a szankciót fűzi. Ennek megfelelően, ha a szerződés a polgári jogi jogviszonyokat szabályozó jogszabály olyan kötelező rendelkezésébe ütközik, amely lényegi módon szabályozza a jogviszony létrejöttével kapcsolatos eljárást (például engedélyhez köti a tevékenységet) a szerződés semmissége állapítható meg még akkor is, ha maga a jogszabály ezt a szankciót kifejezetten nem fűzte a megsértéséhez

Figyelemmel kellett lenni a perbeli esetben arra is, hogy az adósok tudomással bírtak arról, hogy a kölcsönt nyújtók magánszemélyként végzik a hitelezési tevékenységüket, így jóhiszeműnek nem voltak tekinthetőek. Nem volt tehát olyan jóhiszemű személy, akinek a jogait a szerződések érvénytelenségének a megállapítása sérthetné. A végső megállapítás pedig így szólt: "A Kúria álláspontja ennek megfelelően változatlanul az, hogy a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytató személyek által kötött szerződések a jogszabályba ütközésük folytán semmisek, azokhoz polgári jogi jogkövetkezmények sem fűződhetnek. Nem engedhető meg ugyanis az, hogy az ilyen jellegű, üzletszerűen kötött szerződések polgári jogi jogkövetkezmények levonása nélkül maradjanak és így érvényesen létrejött szerződéseknek legyenek tekinthetőek annak minden jogi következményével együtt."