A Költségvetési Tanács (KT) értékelése szerint - kedvező tendenciák fennmaradása esetén - teljesülhet a 4,3 százalékos növekedési cél 2018-ban. (A háromtagú testület elnöke Kovács Árpád, míg tagja Matolcsy György, a Magyra Nemzeti Bank elnöke, illetve Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A KT mostani jelentését azonban csak Kovács és Matolcsy látta el kézjegyével - jegyzi meg cikkében a Zoom.hu.)
Nem fizet Brüsszel
Az államháztartási hiánycél teljesíthetőségével kapcsolatban viszont aggódik a KT, ami az első félévi adatok ismeretében érthető. Július végén az államháztartás hiánya 1420,5 milliárd forint volt - ami az egész évre engedélyezett 1360,7 milliárd forint 104 százaléka volt. (Azóta kiderült, hogy augusztusban tovább nőtt a hiány.) A KT előrejelzése szerint az év végére tervezett
"pénzforgalmi hiánycél teljesülését jelentős mértékű kockázatok övezik".
A hiány egyik és nagyobb oka az uniós támogatások elmaradása. Az első félévben a kormány 800 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki, mint amit az Európai Bizottság átutalt. A kormány abban bízik/bízott, hogy a 2018 utolsó hónapjaiban megnyílnak a brüsszeli pénzcsapok. A Sargentini-jelentés elfogadása után azonban átrajzolódtak a magyar kormány és az Európai Unió közötti erőviszonyok, még bizonytalanabbá vált, hogy jön-e egyáltalán pénz az idén Brüsszelből. A magyar kormány le is vonta a konzekvenciákat, és szeptember elején szigorított az előlegek kifizetésén - olvasható a cikkben.
Spóroljon a kormány!
A KT szerint a hiány elszállásáért azonban nem kizárólag az uniós pénzek elmaradása a felelős, hanem a minisztériumi költések vártnál nagyobb növekedése. Az időarányosnál jóval többet költöttek a minisztériumok bérekre és saját költségekre - ezen a téren a második félévben nagyobb szigort javasol a kormánynak a KT - írta a Zoom.hu.
A kép forrása: Katona Vanda/Napi.