A lap érdeklődésére a rendőrség a nyomozásban érintettek azonosíthatóságának elkerülése miatt csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt vettek őrizetbe négy magyar állampolgárt egy 2017. május 4-én elrendelt nyomozás keretében.
Úgy tudják, a január 24-én a városba érkező rendőrök a helyi görögkeleti egyházi iskola sportközpontja mellett álltak meg. Itt szemtanúk szerint megállítottak egy ukrán rendszámú autót, amelyet átkutattak, és a sofőrt is igazoltatták.
A rendőrök ezután mentek a járási hivatal irodájába. A két, bilincsbe vert hivatalnokkal ezután rögtön a lakásukhoz hajtottak, ahol házkutatást tartottak és iratokat foglaltak le.
A Magyar Nemzet megtalálta azt a hajdúdorogi, fodrászatként is működő családi házat is, ahol aznap szintén házkutatást tartottak a rendőrök. Az ingatlanba mintegy negyven ukrán állampolgárságú személy volt lakcím szerint bejelentve. A járási hivatalban és az érintett hajdúböszörményi kormányhivatalban is óriási volt a titkolózás, mert a meggyanúsított - és jelenleg is őrizetben lévő - kormányhivatali alkalmazottak olyan vezető alárendeltségébe tartoztak, aki helyi források szerint egy közismert személlyel áll szoros kapcsolatban.
Egyes, az ukrán-magyar határ közelében lévő falvakban papíron ugrásszerűen megnőtt a lakosság száma az ingatlanokba gyakran százasával bejelentkező ukrán állampolgárok miatt. Egy 1963-as szovjet-magyar államközi egyezmény miatt ugyanis a magyar lakcímmel bíró ukrán állampolgárok is igénybe vehetik a magyar szociális, egészségügyi és nyugdíjellátást.
Nem kizárt azonban, hogy ukrán állampolgárok hamis - például a valósnál magasabb ukrán nyugdíjat igazoló - papírokkal igényelnek magyarországi nyugdíjat, vagy más ellátásra válnak jogosulttá.
A magyar állampolgárság hamis anyakönyvi papírokkal zajló igénylése azonban ettől független tevékenység, hiszen ahhoz nem szükséges magyar lakcímkártya.