Ezzel együtt a magyar növekedés, bár lényegesen meghaladja az EU átlagát, a régióban továbbra is szerénynek számít. Ráadásul az EU-transzferek nélkül a magyar modell fenntarthatatlan. A kormányzatnak rövidesen döntenie kell Európa-politikájának felülvizsgálatáról, többek között az euróövezethez való csatlakozásról, ha nem akar végképp az EU perifériájára, leszakadó pályára kerülni - vélik a kutatók.

Bajba kerülhet a magyar modell

Kapcsolódó

A magyar modell fő vonásai - mindenekelőtt az elvileg kormánytól független intézmények és piaci szereplők egycentrumú, lojalitásalapú vezérlése, valamint az EU-tól való függetlenedés közepette is jogos járandóságnak tekintett támogatások megszerzéséhez szükséges egyensúlyi feltételek teljesítése - évek óta változatlanok. Mindez 2017-2018-ban választási megfontolásokkal - béremelés, költségvetési lazítás - egészül ki. Ennek forrása nagyrészt az EU-transzferek beérkezése, ára pedig a régiós szintű leszakadás - állapította meg legújabb előrejelezésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az üzleti beruházásokon belül a GKI számításai szerint az elmúlt években jelentősen emelkedett az egyedi kormánydöntésű beruházási támogatások nagyságrendje, s a támogatások összegének az ígért beruházásokhoz és a vállalt új foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya. Ugyanakkor a külső feltételek változása a következő években komoly kihívás elé állítja az EU-támogatásokra épülő magyar modell fenntarthatóságát, s már rövid távon döntési kényszer elé állítja a kormányzatot. A következő években megváltozó EU-hoz való igazodás az egész magyar politikai elit számára stratégiai kérdés, ami jelentheti a jogállami és piacgazdasági megoldások felé fordulást, de ennek ellenkezőjét is.

Dübörögnek a bérek

Idén a bruttó keresetek 13, a reálkeresetek 10-11 százalékos növekedését elsősorban az erőltetett minimálbér- és bérminimum-emelés, a költségvetési szektorban dolgozók választás előtti fizetésemelése, valamint a munkaerőhiány okozza. A tényleges vásárlóerő azonban a fehéredés és más jövedelmek lényegesen lassúbb bővülése (vagy éppen stagnálása) miatt ennél lényegesen kevésbé emelkedik.

Egyelőre a vásárolt fogyasztás bővülése is elmarad a tavalyi mintegy 5 százaléktól, a lakosság végső fogyasztása pedig még inkább. A fogyasztás 3,5 százalékos bővülése alacsonyabb lesz a tavalyi 4,2 százaléknál. Jövőre a bruttó keresetek dinamikája 7 százalékra lassul, s az infláció gyorsulása következtében a reálkeresetek csak 4 százalékkal bővülnek. A fogyasztás üteme azonban a kisimítási hatás miatt kevésbé, 3 százalékra fékeződik. Ha sor kerülne a bérmegállapodásban szereplőnél nagyobb járulékcsökkentésre és minimálbér-emelésre, az kissé tovább emelné a lakosság fogyasztását.

Prognózis (éves változás, százalék)
Megnevezés
20172018
GDP3,83,8
Magnövekedés5,54,5
Egyéni fogyasztás3,53,0
Állóeszköz-felhalmozás20,09,0
Export6,56,0
Import8,07,0
Fogyasztói árak2,53,0
Fizetési és tőkemérleg egyenlege (mrd euró)7,58,3
- a GDP százalékában6,26,4
Munkanélküliségi ráta (éves átlag)4,24,0
Áht-egyenleg (ESA, GDP százalékában)-2,5-2,9
Forrás: GKI Zrt.

Így is elhúz a régió

A magyar gazdaság első félévi 3,7 százalékos növekedése lényegesen gyorsabb az EU 2,3 százalékos átlagánál, de a tizenegy régiós tagállam közül csak Szlovákia, Horvátország és Bulgária teljesítményénél jobb. A többiek 4 százalék, sőt Szlovénia és főleg Románia 5 százalék feletti dinamikára voltak képesek.

A foglalkoztattak száma 2017 egészében az első félévi 2 százalékhoz hasonló mértékben - az előző évi 2,5 százaléknál lassabban, de így is a nemzetgazdaság legtöbb ágazatára kiterjedően - bővül. A javuló gazdasági konjunktúra létszámbővítő hatását csökkenti a közmunka fokozatos visszaszorítása és a munkaerőhiány. Jövőre már csak 1-1,5 százalék körüli bővülés várható. A munkanélküliségi ráta 2017-ben éves átlagban 4 százalék közelébe csökken, s 2018-ban is hasonló lesz. A valós munkanélküliség 7-8 százalék körül van, de kissé már ez is alacsonyabb az EU átlagánál - vélik a kutatók.

Vannak még komoly problémák

Bár a GDP-arányos államháztartási hiány 2016-ban egy hajszállal (1,6 százalékról 1,8 százalékra) emelkedett, s idén további, 0,5-1 százalékpontos növekedése várható, a deficit 2017-ben már hatodik éve lesz 3 százalék alatt, az államadósság pedig csökkenő pályán. Jó eséllyel ez lesz a helyzet 2018-ban is. Ez komoly kormányzati siker, amire szükség is van, mivel ez elengedhetetlen feltétele az EU-támogatásokhoz való biztonságos hozzáférésnek.

Mindennek árnyoldala a növekedésellenes adószerkezet (ágazati és egyedi adók, egykulcsos szja), a jövő szempontjából döntő oktatási és egészségügyi rendszerek vészes leromlása, a költségvetési politika átláthatatlansága. A jövő felélése (például drága fenntartású presztízs-beruházások formájában) folytatódik - állapították meg újra a GKI szakértői.

Az egyensúly javulásában nagy szerepe volt az EU-támogatások kiadáshelyettesítő és bevételt generáló hatásának, a különféle kreatív költségvetési megoldásoknak (így például a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetések folyamatos költségvetési bevétellé alakításának, újabban pedig a növekedési adóhitelnek).

A kormányzat a választási gazdaságpolitika terhét a rezsicsökkentéshez hasonlóan nagyrészt a vállalatokkal fizetteti meg az erőltetett béremelések adóterhe révén, versenyképességük romlása árán. Így az eredményszemléletű (ESA) deficit 3 százalék alatt maradhat, a GDP-arányos államadósság pedig évi 0,5-1 százalékponttal csökken.

Az elemzők szerint a GDP-arányos államháztartási hiány emelkedése a gazdasági növekedés gyorsulásának időszakában kedvezőtlen, mivel így a strukturális egyenleg romlik, ami veszélyezteti az államadósság tartós leépítésének folyamatát. Az EU-támogatások hazai megelőlegezése az uniós átutalások akadozása esetén - a pénzforgalmi hiány emelkedése miatt - veszélyeztetheti az államadósság csökkentését. Ha az Eurostat döntésének megfelelően a KSH rákényszerül az Eximbank államháztartáson belüli kezelésére az minden érintett évben 1,5-2 százalékponttal emelné a GDP-arányos államadósság szintjét, de érdemben nem változtatna a folyamat trendjén.

Címlapkép forrása: Pixabay.com.