A Magyar Államkincstár frissen publikált adatai szerint a helyi önkormányzatok adósságállománya meghaladja az 1500 milliárd forintot. Ebből több mint ezermilliárd forint hosszú lejáratú kötelezettség, nagyjából fele-fele arányban kötvénykibocsátásból, illetve hitelből származik. A rövid lejáratú kötelezettségekben viszonylag kis arányt képvisel a hitel, 445 milliárd forintból 110 milliárdot. A présből nem nagyon lehet szabadulni, főleg úgy, hogy a törlesztések most fordulnak komolyra: a hitelek mellett a kötvények visszafizetése is megkezdődik.

Figyelni kell a költségvetési hatásokra

Idén legalább 200 milliárd forintnyi adósságot kell az önkormányzatoknak megújítani, ezt illetve az egész adósságállomány felét konszolidálhatja a kormány - írta hétvégi számában a Magyar Nemzet. Hogy ez milyen formában történik, az egyelőre nem ismert - mondta el lapunknak Kuti Ákos, az Equilor elemzője. Az elemző szerint elképzelhető, hogy államkötvény-kibocsátással fedezi le az önkormányzati adósságokat az ÁKK, amivel az önkormányzati adósságállomány az államadósság részévé válhat. (Az unió felé elszámolt ESA típusú konszlidált adósság tekintetében ez nem hozna változást, hiszen annak része az önkormányzati adósság is.)

Önkormányzatok éves törlesztési kötelezettsége (Mrd Ft)
20122013201420152016
Forintalapú40,84642,431,726,8
Devizaalapú34,351,847,352,249,2
ebből euró12,317,616,615,716,1
ebből svájci frank2234,230,636,533,1
Összesen109,4149,6136,9136,1125,2

Konkrét tervekről egyelőre nem hallani, így nem tudni azt sem, hogy teljes vagy csak részleges adósságátvállalásban gondolkodik a kormány - mondja Kuti. A szakértő szerint leghamarabb jövőre történhet meg a konszolidáció, míg a tervezet körvonalait legkorábban novemberben jelenthetik be. Az Equilor szerint a piaci szereplők várnak egy ilyen típusú bejelentést, ami egyfelől pozitív hír lenne, hiszen a tömeges önkormányzati csődök elkerülését jelentené. Másfelől a költségvetési hatásokra is érdemes lesz odafigyelni - tette hozzá Kuti.

Újabb terheket kapnak a bankok?

Logikus lépés lenne az önkormányzati hitelek átvállalása, miután a feladatokat már átvette az állam - teszi hozzá Török Bálint, a Buda-Cash szakértője. Az összkép a lépéssel nem fog változni, mivel az adósság az államháztartáson belül marad, viszont egy átvétellel a központi költségvetés alrendszereinek részévé válna az önkormányzati adósság, ami segíthet lekövetni az ottani folyamatokat. Kérdés inkább a folytatás, mivel az állam átveszi a hitelezők felé meglévő kötelezettségeket, ezzel viszont javul az alkupozíciója, és elképzelhető, hogy ezt a feltételek módosítására akarja majd használni - tette hozzá Török.

Vannak olyan önkormányzatok, amelyek abból a bevételi forrásból, amivel rendelkeznek, nem tudják kigazdálkodni a felhalmozott hitelek törlesztését, ezért várható volt, hogy az államnak kell közbeavatkozni - véli Samu János, a Concorde elemzője. Konkrét bejelentés híján egyelőre csak találgatások vannak arról, mit tehet ebben a helyzetbe a kormány, teljesen átvállalja-e az adósságot, vagy például a magánszemélyeket segítő árfolyamgáthoz hasonlóan megosztja a terheket a hitelkibocsátó bankokkal. Mivel nem automatikus az állami beavatkozás (hiszen az önkormányzati adósság mögött nincs állami garancia) ezért az adósságátvállalást is eseti alapon hajtható végre.

Elképzelhető azonban egy olyan megoldás is, hogy a hitelgáthoz hasonlóan a devizahitelek éves törlesztésének terheiből vállal át a kormány közösen a bankokkal, ami a 700 milliárd forintnyi önkormányzati deviza adósság esetében évi ca. 70 milliárdos törlesztési kötelezettséget jelent. Ha - tegyük fel - ennek harmadát vállalná át a kormány, harmadát a bankokra hárítaná, az éves szinten 25-25 milliárd forintnyi kötelezettséget eredményezne a költségvetés (illetve a bankszektor) számára. A tervezetről konkrétumokat ugyanakkor nem tudni - mondja Samu - ezért erről csak találgatni lehet.

Kaptak már segítséget a települések

Mint ismert a kormány más fronton is segítené az önkormányzati rendszer gazdálkodását: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a kormány bevezeti a közműadót, amit az építményadó kiterjesztéseként szedhetnek be az önkormányzatok. Ettől 30 milliárd plusz forráshoz juthatnak a települések. A kormány a múlt heti kiigazítások részeként döntött a helyi iparűzési adó alapjának szélesítéséről, amitől további 35 milliárdos bevételt remélnek a kormányzati tervezők.

A 2013-as költségvetés tervezésekor az önkormányzati alrendszer idei hiányát 150 milliárd forintra, a 2013-as deficitet pedig 60 milliárd forintra várta az NGM. A most bejelentett intézkedésekkel így jövőre akár nullszaldóra is kijöhet az egyenleg (változatlan költségvetési támogatás esetén), ugyanakkor az idei hiány is várhatóan jelentősen elmarad a nyár elején várt 150 milliárdtól.