A vállalkozók és a munkavállalók érdeke is a szerinte tarthatatlan bérhelyzet rendezése az ágazatban. Hiába minden fejlesztési forrás, ha nem lesz munkaerő - mondta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által szervezett Turizmus konferencián, hozzátéve: végig kell gondolni, mit tud tenni az állam annak érdekében, hogy ez a cél megvalósuljon. (Robbant a turizmusban a régiós versenytárs.)
Szavai szerint eljött az idő Magyarország számára a paradigmaváltásra, amire régóta nem volt példa a turisztikai szektorban. Mint mondta, komplex, globális átalakulásra van szükség, ami a szembenézéssel kezdődik. Hiába jön évről-évre több turista, és nő a belföldi turizmus, nyíltan beszélni kell az ágazat alapvető problémáiról, a jövedelmezőségéről, a munkaerő problémáról, és a képzési rendszer sajátosságairól - mondta. Szeretnék elérni, hogy a turisztikai szektor két év alatt megduplázza teljesítményét.
A kormányzat nyitott a jogszabályi könnyítésre, az adó-, járulék-, vagy áfacsökkentésre, eddig soha nem látott forrásokat fordít turisztikai fejlesztésre - sorolta. Ugyanakkor az ágazat szereplőitől azt várják, hogy az országmárka vagy térségi márka építéséhez járuljanak hozzá kampányfinanszírozással, illetve vegyenek részt a bérhelyzet rendezésében.
Szeretnék elérni, hogy 2018. január elsejétől valamennyi szálláshelyen olyan szoftver fusson, ami be lesz kötve az adóhatósághoz. Ennek az előkészítése zajlik - mondta.
Várhatóan ősszel bemutatják Magyarország rövid, közép-, és hosszú távú turisztikai stratégiáját - közölte. Az egy évvel ezelőtt létrejött turisztikai ügynökségben új irányt jelentenek a térségi szintű fejlesztések, ahol koncentráltan valósul meg az élmények és szolgáltatások fejlesztése.
Eddig nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségek a Balaton, Sopron-Fertő tó térsége, a Tokaj-Felső-Tiszavidék és Nyírség. A tervek szerint ebben a fél évben Dunakanyar, Budapest, Debrecen, Tiszta-tó, és Hortobágy kiemelt fejlesztési térségek kaphatnak támogatást.
Egy korábbi kormánydöntés szerint a Balatonnál 367 milliárd forint, Sopron és térségében 60 milliárd forint, a Felső-Tisza vidékén 100 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések. A területi operatív programban (TOP) turisztikai fejlesztésekre ebben az uniós ciklusban további 102 milliárd forint áll rendelkezésre.