Azt eddig is lehetett tudni, hogy a félliteres kólánál több mint 10 százalékos, egy másfél literes ásványvíznél 30-40 százalékos áremelkedést fog hozni a bevezetendő új, szinte minden italfajtára kiterjedő betétdíjas szabályozás - emlékeztet az Index írása. Ez azt jelenti, hogy legalább 30 forinttal nőhetnek az érintett italok árai, ami 200 forint közelébe vihet egy dobozos kólát, vagy csaknem megduplázza a legolcsóbb másfél literes ásványvizek árát, hiszen - nevével ellentétben - az eldobó csomagolásra vonatkozik majd. A kivétel csak az úgynevezett italkarton lesz (például a dobozos tartós tej van ilyenben), de az is csak műszaki okok miatt. De valós mentesség itt sem lenne: a gyártó az italkartonok után azonnal befizetné a díjat egy állami számlálóközpontnak, persze a köztes szereplők ezt továbbszámláznák, így valójában a fogyasztó fizet majd. (Ezt persze a fogyasztó a visszaváltáskor vissza is kapja - erről később lesz szó.)

Amint arról korábban beszámoltunk, egy másfél literes ásványvíz árában csak néhány fillért tesz ki a víz költsége, ugyanakkor a csomagolás és az adó több tíz forintra rúg, ahogyan a kereskedelmi árrés is. Jelenleg tehát így néz ki egy márkás, 99 forintos 1,5 literes ásványvíz árszerkezete:

Kapcsolódó

Most az Index által megszerzett bizalmas vidékfejlesztési minisztériumi előterjesztésből az derült ki, hogy a betétdíjas szabályozásra azért van szükség, mert az állam még hozzávetőleg 25 milliárd forint bevételhez szeretne jutni. Ezért átrendezi az hulladékkezelési iparágat úgy, hogy költségeket szétteríti a szereplők között, a bevételeket és az értékesíthető alapanyagot pedig magához veszi. Külön érdekes, hogy a kormányzati háttéranyag a környezetvédelmi vonatkozásokkal nem is foglalkozik, és úgy tűnik, tényleg megint a bevételteremtés az egyetlen valódi cél.

Azt most sem lehet tudni, hogy az rendszer mikortól indul, az mindenesetre furcsa lenne, ha a betétdíjat már ettől az évtől be tudnák vezetni, valószínűbb, hogy erre legkorábban jövőre kerülhet sor. A dokumentum szerint a bevezetéssel hozzávetőleg a bevezetés évében is már 25 milliárd forintos bevétele lehet az államnak. Megemlítik emellett, hogy ha esetleg  áfa is terhelhetné a betétdíjat, amit az állam nem térít vissza, akkor még 24,3 milliárddal számolhatnak.

Jó hír a rosszban, hogy a fogyasztó ezt a 30 forintot visszakaphatja, mint a most is működő újratölthető palackoknál, ha a palackokat sértetlenül visszaviszi egy boltba. Ehhez viszont online visszaváltó-automaták kellenének minden üzletbe, mert a kézi számlálással nem feltétlenül ellenőrizhetők a számlák és az adófizetés sem, és egyébként is olcsóbban működhetne a rendszer.

Az nem derül ki a VM anyagából, hogy ezeknek az automatáknak a beszerzését ki finanszírozza, de aligha tévedünk nagyot, ha arra tippelünk, hogy a kiskereskedők, tekintve, hogy az egész rendszer kiépítését az állami bevételek miatt erőltetik elsősorban (persze az is igaz, hogy az online pénztárgépek telepítéséhez is ad 50 ezer forintos támogatást az állam). További bizonytalanság, hogy a gépek telepítése akár évekig is eltarthat, illetve elképzelhető, hogy a 150-200 négyzetméteresnél kisebb üzletekben egyszerűen el sem fognak férni a hatalmas gyűjtőautomaták.

A visszatérítés meglehetősen bonyolult, a betétdíj az egész kereskedelmi láncon végigmegy: itt a fogyasztó azonnal megkapná a  visszaváltott csomagolások után a darabonkénti 30 forintot. Az állam nyeresége az lenne, hogy az előterjesztés szerint 10 százaléknyit úgyse visznek vissza, mert megrongálódnak a palackok vagy csak elfelejtik őket.

A kereskedők a 30 forintos díjat akkor fizetik ki, amikor a nagykereskedőktől megveszik az árut, a vásárlóknak visszafizetett összegeket pedig a hulladékkezelőtől kapnák meg, amit pedig az állami központ kompenzálna. A javaslat szerint valamiféle kompenzációt érdemes lenne adni az egész adminisztrációért a kereskedőknek, de csak annyit határoz meg konkrétan, hogy a mértékét "előre meg kell határozni és az egységekkel kötendő szerződésbe bele kell foglalni".

Az államnak egyébként dupla haszna lenne a dolgon, hiszen a vissza nem váltott palackokon kívül eladhatná a hulladékból keletkező nyersanyagokat, amiből nyeresége lenne.

A terv a gyártókat is terheli: először is fizetniük kell egy egyszeri regisztrációs díjat, azért hogy "nyilvántartásba vegyék" őket. Ezt nem részletezik, mindössze annyit szerepel, hogy ez milliárdos nagyságrendű sarc lehet.

Másrészt szintén a gyártóknak évente rendszeradminisztrációs díjat kell majd fizetniük az egész betétdíjas rendszer fenntartására. Ugyan nem szerepel a minisztérium leírásában, de ha gyártók költségeit érezhetően megemelik adminisztratív úton, az a legtöbb termék árában is hamar meg fog jelenni, még ha a gyártók a költségek egy részét le is nyelnék.