Vannak példák arra, hogy kormányok tulajdonában, s így ezek irányítása alatt áll egy-egy ország értéktőzsdéje - írja a Financial Timesban megjelent cikkében Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, az 1990-ben újjáalakult BÉT első elnöke. A CEU tanára azt az új helyzetet elemzi, amelyben a Budapesti Értéktőzsde a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került. Az állami kézben lévő börzékre a Shanghai Stock Exchange-t tartja a legjobb példának.
Bokros szerint nem szerencsés ez a viszony, ugyanis a tulajdonos állam nevében fellépő kormányok általában rövid távú gazdaságpolitikai céljaikat követik, ami szembe kerülhet a befektetők hosszabb távú elképzeléseivel. Ezt gyakran láthatjuk Kínában is, ahol a pekingi vezetés rendszeresen el akarja téríteni fölfelé a piaci árakat vagy igyekszik lankásabbá tenni esésüket.
Nincs rá példa
A kormányok ellenállhatatlan kísértést éreznek az árak manipulációjára, a számukra kedves befektetők dédelgetésére, amivel kárt okoznak mindenki másnak. Összességében elmondható, hogy ha a tőkepiac a kormányok ellenőrzése alá kerül, az hosszabb távon több kárt okoz a befektetőknek, mint hasznot. (Ezzel szemben ha a tőzsde magánbefektetők kezében van, akkor átlátható vita és együttműködés alakulhat ki az ezeket képviselő menedzsment és a pénzpiaci szabályozó hatóságok között.)
| Időszak | Elnök |
| 1990. június -1995. február | Bokros Lajos |
| 1995. április - 1996. április | Száz János |
| 1996. április - 1998. június | Járai Zsigmond |
| 1998. szeptember - 2002. április | Simor András |
| 2002. április - 2004. június | Jaksity György |
| 2004. június - 2008. június | Szalay-Berzeviczy Attila |
| 2008. december - 2011. szeptember | Patai Mihály |
| 2011. november - 2015. december | Michael Buhl |
| Forrás: BÉT | |
A budapesti megoldás, az hogy, a BÉT a jegybank kezébe került, még ártalmasabb, mint az állami tulajdon - állítja Bokros. Az elképzelhető legrosszabb megoldás, amire nincs példa a kerek világon. Ez az összefonódás jó eséllyel lerombolhatja mindkét intézmény hitelességét.
Legyen átlátható!
A számos összeférhetetlenség egyke az államkötvényekkel függ össze. Ezek alkotják a tőzsdén forgó értékpapírok egyik legfontosabb csoportját, miközben a központi bankok monetáris politikájának fontos eszközei. Az jegybankok az államkötvények vásárlásával és eladásával szabályozzák pénzügyi szektor likviditását, és ezzel közvetve az egész gazdaság pénzellátást. Ez a monetáris szabályozás, amelynek végrehajtása a központi bankok feladata.
Jól látszik, hogy ez a fajta tevékenység csak akkor lehet hiteles és hatékony, ha nyílt, átlátható piaci környezetben hajtják végre. Ha ki van zárva a manipuláció, a játékszabályok egyoldalú befolyásolásának lehetősége. Ehhez pedig intézményi garanciák kellenek: a jegybankoknak független, semleges szereplőként kell megjelenniük az átláthatóan szabályozott tőkepiacokon, ahol naponta milliónyi tranzakció zajlik.
Nem kéne egy kézben lennie!
A jegybankoknak egyelő távolságot kell tartaniuk a piac minden szereplőjétől, folyamatosan félreérthetetlen jelzéseket kell küldeniük szándékaikról a többieknek. Ennek teljesen ellenmond, ha lehetőségük van arra, hogy egyoldalúan szabályozzák a tőkepiacokat. A monetáris és tőkepiaci szabályozás olyan összeférhetetlenségekkel terhes, amelyek miatt nem bízhatók rá egyetlen intézményre.
A két piac szereplő érdekeit világosan kifejezésre kell juttatni, és az üközéseik játékterének, szabályainak nyíltnak, átláthatónak kell lenniük - ismétli meg az alapkövetelményt a volt pénzügyminiszter. Ehhez önálló, a feladatukhoz illő mandátummal rendelkező intézmények kellenek, amelyek tevékenységét törvények szabályozzák.
Rendszerváltások
A 25 évvel ezelőtti rendszerváltás fő feladata az volt, hogy a szocializmust hátrahagyó országok kialakítsák a piacgazdaság és a liberális demokrácia intézményeit. Magyarország megteremtette a jegybank autonómiáját, létrehozta a független tőzsdét és szokatlanul erős tőkepiaci szabályozást és felügyeleti rendszert alakított ki.
A jelenlegi magyar kormány azonban alárendelte az MNB-t kiszámíthatatlan, erősen átpolitizált gazdasági és szabályozási politikájának. A jegybank a profiljától idegen műkereskedelemmel, ingatlanüzletekkel és felsőoktatási programok kitalálásával foglalkozik. Ezek a tevékenységei törvénytelenek, de Magyarországon már nincs olyan jogszolgáltatás, amelynek keretében ezt számon lehetne kérni az MNB döntéshozóin.
Degeneráció
Az intézményi degeneráció legújabb lépése a BÉT szükségtelen, pazarló és ártalmas felvásárlása. A budapesti börze ezzel 25 évvel megszületése után, a klinikai halál állapotába került - fejtegeti Bokros Lajos. A gazdaságirányítás önálló, egymást ellenőrző intézményeinek leépítése elvezetett a magyarországi piacgazdasági átalakulás teljes visszafordításához.
Mindez logikus következménye, velejárója a kormány számos további intézkedésének, amelyek célja, hogy a 2010 után hatalomra került politikai vezetés megvalósítsa a maga illiberális demokráciamodelljét. Ám szabadság korlátok nélkül, azaz azok nélkül az intézmények nélkül, amelyek garantálják mindenki szabadságát, még soha nem vezetett el egy társadalom felemelkedéséhez és jólétéhez.