Az elmúlt hetekben a kormány látványos gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, szakítva a nullás költségvetés tervével és a szigorú fiskális politikával 2017-re: a költségvetés egyértelműen a lazítás és a kiadásnövelés büdzséje lett. A választások előtti költekezés önmagában nem meglepő, ám a költségvetési politika föllazulása együtt jár a monetáris lazítással - hívja föl a figyelmet egyre több elemző a nyilvánvalóra. A fiskális és monetáris politika együttes cselekvése pedig egyértelműen arra utal, hogy a jegybank és a kormány is fontosnak tartja a növekedés mesterséges eszközökkel történő ösztönzését, még akkor is ha az nem várt kedvezőtlen következményekkel (költségvetési hiány, forintgyengülés, fizetési mérleg többletének csökkenése) jár együtt.

A kormány most nyilvánosságra hozta 2020-ig tartó költségvetési mérlegét. Ebben az egy oldalban most azt ígérik, hogy a 2017-es költségvetés mindössze egyetlen év botlása lesz és a 2018-as választási évben már vissza is térnek a konszolidált költségvetési politikához.

Kapcsolódó

Brutális lesz?

Az államháztartási mérleg négyéves előretekintő publikálását a törvény írja elő a kormány számára, de nem szabad túl komolyan vetni. A számokból láthatóan túl sok munkát nem fektettek bele: a bevételekre rávetítették a középtávú makropályát, míg a kiadásokat gyakorlatilag befagyasztották. Az államháztartás pénzforgalmi hiányát a kormány 2017-es 1204 milliárd után, 2018-ra még 954 milliárd forintra tervezi, ezt követően jön a brutális kiigazítás: 2019-ban már csak 160,3 milliárdos, 2020-ban pedig 157 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal számolnak.

Mindeközben az uniós szempontból fontosabb ESA, avagy eredményszemléletű hiány jóval kisebb mértékben változik: a jövő évi 2,4 százalék után 2019-ben 1,5, 2020-ban a GDP 1,2 százalékára csökken. Ennek következtében jelentősen megnő a két mérleg közötti úgynevezett ESA-híd: az idei plusz 291 milliárdból 2019-re átfordul mínusz 579 milliárd forintra.

A költségvetési javaslat - szinte természetes és jól megszokott módon - egy szót sem szól az okokról, de nem tévedünk nagyot, ha a háttérben a 2019 után meginduló kormányzati gigaprojektet, vagyis Paks 2 építését sejtjük. Ha elindul a két új blokk építése, akkor az a jelenlegi felállás szerint nem üzleti alapon, hanem 10 milliárd eurós orosz-magyar államközi hitelből és hazai költségvetési forrásokból épül, így a beruházás minden egyes forintja rontja az államháztartási egyenleget és növeli az államadósságot. Paks miatt így az államadósság-csökkentéstől hosszú időre elbúcsúzhat az ország, a kiadásokat viszont így is a maastrichti 3 százalék alatt kell tartani, ellenkező esetben újból túlzottdeficit-eljárás indul az ország ellen.

Nincs nyoma a szja-csökkentésnek

A bevételi számokból jól látható, hogy a következő években mindegyik adónem dinamikusan növekszik. A társasági adó az idei 400,5 milliárdról 2020-ra 607 milliárd forintra emelkedik. Némileg csökken a bankadó, a ciklus végére a pénzügyi cégek befizetései 1267 milliárd forintról évi 1527 emelkednek. A fogyasztáshoz kapcsolt adók is hasonlóan dinamikusan nőnek: az idei 4611 milliárd után 2020-ban már évi 5704 milliárdot fognak beszedni - vagyis bő ezer milliárd forintos növekedés négy év alatt.

Nem látszik a szavak szintjén tervezett személyi jövedelemadó-csökkentés sem. A kormányzati kommunikációban időről-időre előkerül a jelenleg sem magas 15 százalékos szja-kulcs egy számjegyűre - praktikusan kilenc százalékra - mérséklése. A költségvetési számok nem számolnak bevételek kvázi megfelezésével, hisz az szja-bevételek évről-évre dinamikusan növekednek. A mérleg tanúsága szerint az idei 1828 milliárd forint után 2020-ban 2266 milliárdos bevétellel kalkulálnak.

Dinamikusan növekednek a kormányzat számai szerint az illetékbevételek is, az idei 121 milliárdról 165,2 milliárdra. A növekedés nem feltétlenül jelent illetékemelést. A kormány azzal kalkulálhat, hogy a csokkal megpörgetett lakáspiac produkálja a többlet illetékbevételeket, vagy legalábbis annak egy jelentős részét.

Elszállnak a minisztériumi kiadások

A kiadási oldalon visszafogja magát a kormány: a szociális kiadások stagnálnak, a közmédiának sem jut sokkal több. Két helyen látható látványos emelkedés: a lakástámogatások (csok) esetében az idei 104 milliárdról 2020-ra évi 219 milliárdra emelik a keretet, igaz a csúcsév 2019-ben lesz, amikor a mai tervek szerint 228,6 milliárd jut lakásépítésekre.

A költségvetési szervek (minisztériumok, közintézmények) kiadásai az idei 6274 milliárd forintról 2020-ra 7164 milliárdra emelkednek, ami 900 milliárdos növekedés négy év alatt. Más szóval az áfa 1000 milliárdos többletét gyakorlatilag egy az egyben lenyeli az addigra olcsóbbá tett közigazgatás és kormányzati működés. A dokumentum szerint befagyasztják az önkormányzatok támogatását, csökken a társadalomtudományi alapok támogatása.

A kiadási tételek között szerepel a országvédelmi, kiadáscsökkentési és fejlesztési alap, amelynek összege az idei 70 milliárd forintról 2020-ra 350 milliárdra hízik. Ez az alap szabadon felhasználható összeg, amely megközelíti a 2020-as GDP 0,8 százalékát. Ez egy hatalmas summa, ami már egy komoly adócsökkentésnek is teret nyithat: nem lenne elég ugyan az szja 9 százalékra való csökkentéshez, viszont fedezne egy általános, kétszázalékos áfacsökkentést.

Drasztikusan megugranak az állami vagyonra fordított kiadasok

Rossz hírt jelent viszont az állami vagyonhoz köthető kiadások drasztikus növekedése: idén még csak 303 milliárd forintot költ erre a célra az állam, míg 2020-ra már 922 milliárdot terveznek, ami kérdéseket vett fel az állami tulajdonlás hasznosságával kapcsolatban. A 900 milliárd forintos éves kiadás azt jelenti, hogy 2020-ban már az akkori GDP 2 százalékát kell az állami vagyon karbantartására fordítani. A mérlegből nem derül ki, hogy mi áll a nagy növekedés mögött, de nem tévedünk nagyot ha részben Paks 2 bővítést sejtjük.