A nemrég alakult Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület annyira egyetért a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásának tervével, hogy a megnevezés kiejtése nélkül valójában a Kósa Lajos és Harrach Péter nevéhez köthető kormánypárti javaslat alapelvét rögzítették első országos parlamentjük határozatában.
A portál szerint a nyugdíjas szervezetek vezetőinek véleménye a hasonlóan lelkes fogadtatásról az elutasításig terjed. Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke többször is úgy nyilatkozott, hogy kiváló megoldásnak tartja a szövetkezeti foglalkoztatási formát. Az "Életet az Éveknek" Országos Szövetség és a Nyugdíjas Párt 50+ vezetői is elfogadhatónak tartják a javaslatot.
Egyedül a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) elnöke nyilatkozott úgy a Népszavának, hogy nem tud teljes szívvel a lehetőség mellé állni, mert az kimondatlanul is annak elfogadását jelenti, hogy az alacsony hazai nyugdíjakból nem lehet megélni.
A nagy szakszervezet tiltakozik
Nem ért egyet a nyugdíjas szövetkezetek bevezetésével Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ ) elnöke szerint az új foglalkoztatási forma egy olyan társadalmi modell elfogadását sugallja, amiben megélhetési kényszer a nyugdíjasok munkavállalása. Érve szerint nem, mert nem látják pontosan, mi a kormány célja a szövetkezeti forma kiterjesztésével. A nyugdíj olyan szerzett jog, aminek biztosítani kellene az idős emberek megélhetését. A nyugdíjas szövetkezetek bevezetése egy olyan társadalmi modell elfogadását sugallja, amiben megélhetési kényszer a nyugdíjasok munkavállalása.
Szerinte egyszerűbb lenne változtatni az adószabályokon, vagy a közszférából nyugdíjba ment dolgozóknak újra megengedni, hogy visszadolgozzanak. Hol vannak ebben a tervben a fizikai dolgozók? - tette fel a kérdést Kordás. Többségük szervezete annyira elhasználódik, hogy meg sem élik a 65 éves kort. Abban is biztosak vagyunk, hogy a munkahelyeken komoly verseny lesz az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között, ami nem egészséges - magyarázta.
Kordás szerint a munkaerőpiacon nem találkozik a kereslet és a kínálat. A kormány feladata az lenne, hogy felnőttképzések, folyamatos továbbképzések szervezésével, magas bérekkel és jó munkakörülményekkel segítse a felkészült dolgozók megtartását.