Az első negyedéves viszonylag jó teljesítmény után a második negyedév egy drámai visszaeséssel jellemzett április, illetőleg - valószínűsíthetően - még mindig erőteljes esést produkáló május és június eredője lesz - ismertette az elemezőház új előrejelzését Palócz Éva cégvezető.
A GDP a második negyedévben várhatóan két számjegyű ütemben fog zsugorodni, erre utalnak az óriási zuhanást jelző április-májusi ipari termelési adatok. Amennyiben a vírus nem tér vissza erőteljesen, a második félév már jobb gazdasági mutatókat, az utolsó negyedév pedig már stagnálás-közeli helyzetet hozhat.
Az iparban az év egészében még így is 10 százalék körüli visszaesés várható, mivel a legnagyobb súllyal szereplő gépjármű- és gépipari termelés és értékesítés magához térése legfeljebb a jövő évben várható. Az építőipar érdemi, de nem drasztikus 4-5 százalékos csökkenéssel átvészelheti az évet - itt a válság zavarta, de nem bénította meg a termelést.
A szolgáltatások egészét tekintve szintén mérsékeltebb lehet a visszaesés, habár egyes szolgáltatási ágakat letarolt a járvány, és ezek egy részénél a válsághelyzet tartósnak ígérkezik. A kereskedelem teljesítményét ugyanakkor a válság jó eséllyel csak kismértékben veti vissza, az informatika pedig növekedést is elkönyvelhet 2020-ban.
Az eddig ismert havi adatok alapján a felhasználási oldalon széttartó tendenciák figyelhetők meg. A belföldi felhasználáson belül is a háztartások fogyasztása a vártnál valamivel kedvezőbben alakul, a kiskereskedelmi forgalom esése már május és június folyamán néhány százalékosra mérséklődött. A Kopint-Tárki a magánfogyasztás 2-3 százalékos csökkenését várja 2020-ban, ez kisebb visszaesés az előző előrejelzésben prognosztizáltnál.
Jórészt ezen a változáson alapul az áprilisinál kedvezőbb GDP-előrejelzés. Másrészt viszont a jelek szerint a válság a külkereskedelmi forgalom általános esésén túl a külkereskedelmi mérleg romlását, az export és import dinamikája közti negatív rés szétnyílását hozta magával.
Az éves államháztartási hiány számításaink szerint a GDP 5,2 százaléka lehet. A tervezetthez képest jelentős egyenlegromlásból 3,1 százalékpont a recesszióval, 2,3 százalékpont a rendkívüli kormányzati kiadásokkal és gazdaságélénkítő intézkedésekkel magyarázható, míg ezek hatását némileg mérsékli az EU-tól érkező rendkívüli támogatás és a költségvetésben szereplő még elkölthető tartalék. A GDP-arányos államadósság számításaink szerint a tavalyi 66,3 százalékról 2020 végére 74,6 százalékra emelkedik.