Már a kormányváltáskor jelezte a Fidesz 2010-ben, hogy újra akarja írni a termőfölddel kapcsolatos jogszabályokat, a szerintük elhibázott kárpótlás, illetve a szocialista kormány idején az állami földbérletek pályáztatása kapcsán kialakult nagybirtokok miatt.

A termőfölddel kapcsolatos tulajdon és bérleti viszonyok a téeszek és az állami gazdaságok felbomlása, illetve a megmaradt állami gazdaságok 1990-es évekbeli többkörös, több kormány alatt végbement privatizájciója számos indulatot szított és viszályt kavart a magyar vidéken. Ugyanakkor a mezőgazdaság a kilencvenes években, és főleg a csatlakozás utáni első években még korántsem számított akkora sikerágazatnak mint most, lévén a terményárak túlzottan alacsonyak voltak ahhoz, hogy a szántóföldi növénytermesztés igazán jövedelmező legyen, az állattenyésztés pedig a csatlakozás előtti védővámok megszűnése után beleroppant az olcsó nyugati importtal való versenybe, a technológiai és tudásbali lemaradásba, és lényegében azóta ia folyamatos a leépülése.

Kapcsolódó

Az állami földbérletek újraosztása már megindult, és azóta sem csituló vitákat kavar, különösen azóta, hogy a kormány a "földet a gazdáknak" program keretében még az idén további 200 ezer hektár bérletét szeretné újrapályáztatni. Erre külön államtitkárságot hozott létre júniusban a vidékfejlesztési tárca, és a miniszter korábbi kabinetfőnöke, Bittay Márton államtitkárként fogja koordinálni a folyamatot. Utóbbi azért is érdekes, mert Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárként első körben a Miniszterelnökségen szeretné 20 százalékkal csökkenteni a létszámot, de a tárcák számára is meghirdették a létszámkorlátozást és takarékoskodást.

Azt azonban senki sem tudta, tudhatta a kormányváltáskor, hogy milyen fordulatokat vesz a jogalkotás, mert az a kormányzati szlogen, hogy a családi gazdaságokat akarják támogatni attól függően jelenthetett az érintetteknek mindent és a véget is, hogy hol, mekkora földön, milyen feltételek mellett gazdálkodtak. A kormány ezt követően nekilátott a Nemzeti Vidékstratégia megalkotásának - ez beletelt egy évbe, mire nyilvánosságra került, és további hónapokba, mire a társadalmi vitája lezajlott. Az egyik készítője Ángyán József volt, aki a földtörvény megszavazása után ki is lépett a Fideszből.

Vége lehet a magyar mezőgazdaságnak?

Közben a nyilvánosság teljes kizárásával készült egy földtörvény is, amelynek a tavaly nyáron meglepetésszerűen közzétett koncepciója óriási ellenállást váltott ki a gazdatársadalomban, miután az a kisterületen, pár hektáron gazdálkodók szerint nem támogatta eléggé őket.

A magyar agrár GDP több mint kétharmadát előállító, olykor több száz, vagy ezer, sőt tízezer hektáron termelő, és sokszor állattartó gazdasági társaságok szerint pedig a tervezett változások - főleg az 1200 hektáros használati és tulajdoni korlát - ellehetetlenítik a működésüket, és végső soron a megtermelt, és exportképes árumennyiség csökkenéséhez, a mezőgazzdaságunk versenyképsségének csökkenéséhez, leépüléséhez, végső soron pedig a nyugat-európai versenytársak által előállított import további térnyeréséhez vezet.

Ez a kettős és egymásnak némiképp ellentmondó vélemény végig fennmaradt a törvénytervezet tárgyalása során, és a legutóbbi két jelentősebb módosítás - a június elején hat bizottsági módosító elfogadása, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium csütörtökön benyújtott zárószavazás előtti módósítója - után is fennáll. Emellett a civilek és kistermelők, illetve a nagyüzemek azt is kifogásolják, hogy a még ismeretlen tartalmú üzemszabályozási és integrációs törvény felülírhatja a földforgalmi törvény rendelkezéseit.

Nem lehet akárkinek földje

Az szavazás érvényességének többek általi megkérdőjelezése mellett megszavazott, alkotmányban is védett, sarkalatos törvény szerint magánszemély tulajdonában és haszonélvezetében 300 hektár lehet összesen - feltéve, hogy földműves - és megfelel egy későbbi rendeletben előírt képzettségi, vagy egyéb feltételeknek. Egyébként, nem földműves magánszemély legfeljebb egy hektárt birtokolhat. A szerződéssel alapított haszonélvezet pedig - kivéve ha közeli hozzátartozók közötti a szerződés - semmis.

A végrendelet útján örökölt földtulajdon esetében a hagyatéki eljárásban a közjegyző hivatalból megküldi engedélyeztetni a végintézkedést, a mezőgazdasági igazgatási szerv pedig vizsgálja, hogy az örökös szerzési képességei - amely egyébként a törvényben nem teljesen definiáltak - fennállnak-e, nem lépi-e túl a birtokkorlátokat, illetve a végintézkedés nem a szerzési korlátok kijátszására jött-e létre. Az eljárásban nem vizsgálja a hatóság az elővásárlásra jogosultak helyzetét, és nem kéri ki a földbizottság állásfoglalását. Az engedély megtagadható.

A tulajdon, a haszonélvezet és földhaszonbérlet összesen legfeljebb 1200 hektár lenne (az állattartó telepek és a vetőmag-előállítók 1800 hektáros korlátot kaphatnak). A rendszer első ránézésre egyszerűbb, az adásvétel és a haszonbérleti szerződések ügyvédi és közjegyzői adminisztrációhoz kötése azonban tovább szűkítheti a földforgalmat. Egy átlagos adásvétel − ha csak egy elővásárlásra jogosult is bejelentkezik az eljárásba − 144 nap alatt érhet véget, ez nemcsak a vevőt, de az eladót is eltántoríthatja az eljárástól, emellett további buktatót jelenthet, hogy a helyi földbizottság felülbírálhatja az engedélyező hatóság már kiadott hozzájárulását.

Hatósági áras lehet az adásvétel és a földbérlet

Ugyanakkor a hatóság is felülbírálhatja a földbizottság állásfoglalását, ha úgy látja, hogy az eredeti vevő vagy az elővásárlásra jogosult − a szövegben nem definiált − "felhalmozási céllal" szerezne tulajdonjogot. A haszonbérleti szerződések engedélyezésénél lényegében ugyanezen szempontok alapján mérlegel a hatóság, ami azt is jelentheti, hogy hatósági áras lesz a termőföld adásvétele és a földbérlet is.

A tervezet újdonsága, hogy a jövőben a termőföld − korlátozott időtartamra − jelzálogfedezetként is szolgálhat, illetve az egyházak is tevékenykedhetnek gazdálkodási haszonbérlőként. Várhatóan egy későbbi jogszabály részletezi majd, hogy a jelzágohitelintézetek milyen feltételek mellett, és meddig birtokolhatják a termőföldet.

Tovább szűkül a gazdasági társaságok mozgástere

A tervezet szerint az eddiginél több lehetőség kínálkozhat a tágan értelmezett közeli hozzátartozók közötti, hatóságiengedély-mentes földügyletekre, miközben tovább szűkül a gazdasági társaságok mozgástere. Utóbbiak továbbra sem szerezhetnek tulajdont, átalakuláskor pedig akár a kilencvenes években törvényesen vásárolt földterületektől is eleshetnek, illetve a jogutódok sem bérelhetnek új területeket. Ezzel gátolják, hogy a jelenleg működő vállalkozások és szövetkezetek alkalmazkodjanak a földforgalmi törvény változásaihoz.

A kiválással, szétválással vagy egyéb cégjogi változással létrejövő új, a Ptk. szerint jogutód vállalkozásokat nem fogadja el kezdő vállalkozásként és a szervezeti változástól számított 5 évig mindkét cég számára kötelezővé teszi, hogy az anyacég által eredetileg művelt földterületet be kell számítani a földbérleti korlátba. Ez alkotmányosan is aggályos lehet − mivel a jogutód szervezeti változást követően már nem szerezhet tulajdont, így ha eredetileg volt is földtulajdona a cégnek, nem tudni, mi lesz a sorsa. A rendelkezéssel akár lehetetlenné is tehető, hogy egy eredetileg kétezer hektáron gazdálkodó jogutódja öt évig földet béreljen − mivel ez már az emelt, 1800 hektáros birtokmaximumba nem fér bele.

Utolsó pillanatos módosítás

Új, az utolsó pillanatban bekerült elem az elbirtoklás útján való tulajdonszerzés engedélyeztetése, ahol szintén nem kerül sor az elővásárlással kapcsolatos paragrafusok alkalmazására az eljárásban. A hatóság a szerzési korlátokat, illetve a zsebszerződés lehetőségét vizsgálja, és azt, hogy valóban fennállnak-e az elbirtoklás feltételei. Ahogyan azt is, hogy a végrehajtási, felszámolási, vagy önkormányzati adósságrendezési eljárásban árverés vagy pályáztatás útján való termőföld értékesítés lehetősége fennáll-e.

Ilyenkor az eljárást a végrehajtó, felszámoló, vagy pénzügyi gondnok felkérésére a mezőgazdasági igazgatási szerv bonyolítja le az árverést egy, a későbbiekben a részleteket tartalmazó rendelet előírásai szerint. Az eljárásban nem kell kikérni a helyi földbizottság állásfoglalását. Árverésnél nem alkalmazhatóak az elektronikus árverés szabályai. Az árverésen az vehet részt, aki a szerzési képességét, elővásárlási rangsorban elfoglalt helyét, illetve az egyéb szükséges nyilatkozatokat a helyszínen megteszi, illetve okiratokkal a helyszínen személyesen igazolja.

Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult vevő közül a szakigazgatási szerv jelöli ki a nyertest. Amennyiben a szakigazgatási szerv megtagadja az árverési vevő javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, vagy az árverés sikertelen, a föld az állam tulajdonába, a földalapba kerül. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a döntést követő 30 napon belül köteles megfizetni a végrehajtónak, felszámolónak a földrészlet becsértékét.

Szintén érdemi módosítás, hogy a tulajdonszerzésből kizárható az a magánszemély, akivel szemben az ügyletet megelőző 5 évben a szerzési korlátok kijátszását célzó jogügylet megkötését állapították meg. Ahogyan az is, hogy nem szerezhet földhasználati jogosultságot offshore cég, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság.

Lazítások, szigorítások

A haszonbérletnél a jogszabály megtartja különválással létrejött mezőgazdasági termelő szervezet esetében azt, hogy a cégjogi változást követő öt évig a birtokmaximum számításánál a jogelőd összes földjét bele kell számítani. Az viszont lazítás, hogy a birtokmaximum 1800 hektárig meghaladható a termelőszervezet tagjának legalább egy éve tulajdonában lévő földje használatával.

Változás, hogy az előhaszonbérleti rangsorban a mezőgazdasági termelő szervezetek a korábbinál előbbre kerültek, ám szigorítás, hogy nem élhet előhaszonbérleti jogával az a szervezet, amely csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt van. A haszonbérleti szerződéseket szintén engedélyeztetni kell, kivéve ha közeli hozzátartozók között kötötték meg.

A kényszerhasznosításra kijelölt földműves adásvételnél azonos, első ranghelyen állhat a haszonbérlővel az elővásárlásra jogosultak között. Az állam, az egyház, illetve önkormányzat részére is lehet ajándékozni, a Nemzeti Földalap pedig nemcsak birtokpolitikai, hanem közérdekű célok érdekében is élhet elővásárlási jogával.

Bizonytalanságok a rendszerben

A tervezet lépcsőzetes hatályba léptetéssel kapcsolatos pontjai bizonytalanságot teremtenek az ágazatban. Ezek lehetővé tennék, hogy − bár az új törvény egyes, szerzési jogokkal kapcsolatos rendelkezései már idén december 15-től hatályosak lennének − 2014. február 28-ig még a régi eljárás szerint lehetne a vételi ajánlatokat kifüggeszteni, miközben az engedélyező hatóság csak jövő májustól állna fel és kezdené meg a működését.