A magyarok 77 százaléka nyitott arra, hogy használt terméket vásároljon, és 64 százalék már vett is ilyen terméket a világhálón – ez derül ki a Shoptet friss reprezentatív kutatásából, amit a március 18-i Újrahasznosítási Világnap alkalmából készített. A legnépszerűbbek a ruhák és a számítástechnikai eszközök, de a használt könyvek is felkerültek a dobogóra a magyarok online vásárlói kosarában.

Jellemzően nem a környezetvédelem, hanem a spórolás miatt vesznek használt terméket a magyarok, a környezetvédelem csupán a megkérdezettek harmadánál fontos faktor. 

Három éve van cselekvési terv

Az Európai Bizottság éppen három évvel ezelőtt 2020 márciusában fogadta el az új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet.

Ebben pedig azt írják:

csak egy Föld van, de 2050-re a világ úgy fog fogyasztani, mintha három lenne. Az olyan anyagok, mint a biomassza, a fosszilis tüzelőanyagok, a fémek és az ásványi anyagok globális fogyasztása a következő negyven évben várhatóan megkétszereződik, míg az éves hulladéktermelés az előrejelzések szerint 2050-re 70 százalékkal fog nőni.

Egy uniós tanulmány becslése szerint a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása az EU gazdaságában 2030-ig további 0,5 százalékkal növelheti az EU GDP-jét, mintegy 700 ezer új munkahelyet teremtve . 

Magyarország körforgásos anyagfelhasználási arányát 2010 óta mérik. A kezdeti 5,3 százalékról tíz év alatt 8,7 százalékra nőtt, ami 60 százalékos javulást jelent, de még mindig jócskán a 12,8 százalékos uniós átlag alatt van - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fenntartható fejlődés indikátorairól szóló elemzéséből.

Az élmezőnyben Hollandia áll 30,9 százalékos körforgásos arányával, míg a legalacsonyabbat, 1,3 százalékot Romániában mérték.

Az unió átlagát tekintve az anyagában hasznosított hulladék aránya 2006 óta 42 és 49 százalék között ingadozott. Magyarországon az újrahasznosított hulladékok aránya közel 20 százalékponttal meghaladta az EU-átlagot. A 2018. évi értékek alapján az anyagában hasznosítás aránya Szlovéniában, Csehországban és Máltán volt a legmagasabb, meghaladta a 80 százalékot. A legalacsonyabb, 10 százalék alatti értékekkel Bulgária és Románia rendelkezett.

A hulladékkezelési módok között az anyagában hasznosított hulladék aránya hazánkban 2006 óta lényegében folyamatosan nő, 2014-ben meghaladta az EU28 átlagát, 2020-ban 67 százalékon állt.

Hulladékfajtánként eltérő, hogy melyik a legelterjedtebb kezelési mód. Ezt elsősorban a hulladék anyaga, halmazállapota határozza meg.

Az anyagában hasznosítás az építési-bontási hulladékok esetében a legnagyobb mértékű, míg a veszélyes hulladéknál a legkevésbé jellemző.

Az energetikai hasznosítás a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék esetében a legjelentősebb, és még a települési hulladéknál mondható számottevőnek. A lerakás a települési, illetve az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékokra a legjellemzőbb.

Még mindig sokat pazarolunk

Az Európai Unió országaiban 2020-ban egy főre vetítve átlagosan 127 kilogramm (kg) élelmiszer veszett kárba. Az egyes országok között jelentős különbségek vannak. A legtöbb élelmiszer-hulladék Cipruson megy a kukába, fejenként 397 kg. Majd a rangsorban Dánia, Görögország és Portugália áll, ahol fejenként 200 kg élelmiszert dobnak ki.

Kép: KSH

A legalacsonyabb élelmiszerhulladék-értéket Szlovéniában és Horvátországban mérték, kevesebb mint 20 százalékát Ciprus adatának.

Magyarországon fejenként 93 kg élelmiszert dobunk ki évente, ami az uniós átlagnál alacsonyabb érték.

A kidobott élelmiszer legnagyobb része a háztartásokban keletkezik. Az EU-ban 2020-ban ez az arány 55 százalék volt, amely fejenként, átlagosan 70 kg élelmiszert jelentett.

Magyarországon ennél is nagyobb, 70 százalék körüli a háztartások részaránya a teljes élelmiszer-hulladék képződéséből. A teljes élelmiszer-hulladék több mint 20 százaléka a feldolgozás és a gyártás során keletkezik. A legkevesebb veszteség az elsődleges termelés során keletkezik.

Júliustól jön az új rendszer

Magyarországon 2010 óta az újrafeldolgozott hulladék aránya több mint duplájára nőtt. Júliustól pedig nemcsak a hulladékgazdálkodási rendszer alakul át, hanem létrejön az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amely hozzájárul ahhoz, hogy tovább nőjön hazánkban az elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége és a hasznosítás aránya, valamint teljesítsük az uniós hulladékgazdálkodási célokat.

Az új hulladékgazdálkodási rendszerben a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncessziós társaság végzi a háztartások és a gazdálkodó szervezetek települési és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, valamint működteti az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert.

Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.

Ezekre a termékekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősség:

A gyártó által fizetendő, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján rendeletben határozza majd meg.