Az elmúlt évet 13,8 milliárd forintos adóssággal zárták a magyar kórházak, 1,5 milliárd forinttal kevesebbel, mint 2017-ben. Vagyis a kormányhatározatban adósságrendezésre megszabott 55 milliárd forintból, amelynek a felhasználását meglehetősen kacifántosra szabták,  mégiscsak sikerült 40,7 milliárdot ténylegesen az elmaradt kifizetések pótlására felhasználni.

Ha pedig a decemberi vélt növekedést is hozzászámítjuk, nagyjából 45 milliárdot fordítottak adósságrendezésre, ami elég jó arány. Ettől függetlenül ismét elmondható, hogy maradt mintegy 3 milliárdnyi 60 napon túli és 3 milliárd 30-60 nap közötti adósság.

A Honvédkórházban így is  - ahogy azt már már egy hónappal ezelőtt is látni lehetett - maradt 1,4 milliárd forint induló tartozás januárra, s a Péterfy menedzsmentje sem lélegezhet fel igazán, hiszen közel 1,8 milliárdos adóssággal indítják az évet, amiből több mint 700 millió kifizetésére már több mint két hónapja várnak a beszállítók. A Péterfy maradék adóssága jól láttatja a havi növekedés ütemét, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkelező (NEAK) listán megjelent intézményenkénti konszolidációs támogatások alapján, a decemberi növekménytől eltekintve ugyanis 1,3 milliárdon kellene állniuk 1,8 milliárd helyett.

Így osztották a pénzt

Az 55 milliárd forintból működési támogatásra 30 milliárdot szántak, ezen belül a 30 napon belül lejárt adósságok felét, a 30-60 napon belül lejártak 60 százalékát, két hónapnál régebbiek 70 százalékát, a 3 hónapon túl lejárt számlák 80 százalékát térítettékk, hatékonyság ösztönzésre pedig 25 milliárd jutott.

Ezzel a két nagykórházzal azonban véget is ér a milliárd fölötti teherrel induló intézmények sora, bár a Békés megyei kórházban mintegy 30 millió, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórházban 160 millió forint hiányzik a milliárdos adósságállományhoz.

A megszokott nagy adósok közül a Debreceni Egyetemen és a Szent János kórházban 600 milliót meghaladó, a Bajcsyban csaknem 600 millió forintos adóssággal kezdhetik a januárt. A Dél-pesti Centrumkórház lényegében lenullázhatta adósságát, amire egyébként összesen 29 kórháznak volt lehetősége a 94-ből.

Új módszeren kellene töprengeni

A decemberi adósságrendezés ismét bebizonyította, hogy érdemben nem sikerült korrigálni az intézmények gazdálkodását, az egészségügy vezetésének ezért érdemes lenne új módszeren eltöprengeni - kommentálta a legfrissebb adatokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók egy jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Az adósságállomány alakulása évek óta ugyanazt a fűrészfog alakú trendet követi: az év végi 50-55 milliárdot a kormány visszakonszolidálja 14-15 milliárdra, s mivel közben érdemben nem változik semmi, év elejéről újra indul a gyarapodás.

A szövetség ezért inkább azt szorgalmazza, a kormány dolgozzon ki egy olyan technikát, ami megakadályozza az adósság keletkezését - fogalmazott Rásky László. Arról nem is beszélve, hogy míg eddig nagyjából mindenki biztos volt abban, hogy a kormány év végén az intézmények segítségére lesz, 2018 novemberében a hivatalos kommunikációból már az derült, ez nem is olyan egyértelmű - emlékeztetett az OSZ főtitkára.

A piaci szereplők bizonytalanságának csökkentése érdekében kedvezőbb lenne, ha a végleges megoldás, vagyis az adósság keletkezésének meggátlását lehetővé tévő végleges megoldás kidolgozásáig a kormány áttérne a nyár végi, szeptemberi, nagyjából 30 milliárdos részkonszolidációra. Így kisebb lenne a kockázata, hogy ha év végére esetleg nem maradna kiosztható pénz a büdzsében, a beszállítók hoppon maradjanak - hangsúlyozta Rásky László.