Az elmúlt évet közel 60 milliárdos adóssággal zárták volna a magyar kórházak, ha nincs az év végi konszolidáció. Az 55 milliárdos állami mentőcsomagból adósságrendezésre fordított mintegy 45 milliárd forinttal azonban sikerült év végére 15 milliárdra csökkenteni a tartozásokat, a maradék ötödét, mintegy 3,3 milliárd forintnyit a 60 napon túl lejárt számlák tették ki. A gazdálkodás feltételei a jelek szerint (igaz, ilyen hírek sem voltak) azóta sem változtak érdemben, az adóssággyár 2019-ben tovább pörögve januárban 2,7 milliárddal dobta meg a tavalyról maradt 15 milliárdot az államkincstár friss adatai szerint. A 2,7 milliárd forintból 1,6 milliárd forintnyi számla fizetési határideje több mint egy hónapja, ebből 770 millió forinté több mint két hónapja lejárt. A 60 napon túli tartozások mértéke az első hónap végére átlépte a 4 milliárd forintot.
Az adóslistát toronymagasan a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház vezeti a január végi csaknem 2 milliárd forinttal, amiből 734 millió 60 napon túli tartozás. Valójában nincs ebben semmi meglepő, miután a konszolidációs támogatás elosztásánál minden bizonnyal nem a régi számlák kiegyenlítése volt a legfőbb szempont. Míg ugyanis a tavalyi év végére több mint 3,5 milliárdot - amelyből 2,6 milliárd 60 napnál régebbi - felhalmozó Péterfy közel 2,2 milliárdot kapott adósságrendezésre, addig a tartozással nem rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházat például 1,7 milliárddal támogatták.
Ez a helyzet a mentőknél
De nemcsak a Péterfyben néz ki rosszul a tartozások lejárat szerinti megoszlása. Az Országos Mentőszolgálatnál is a régi fizetési kötelezettségek dominálják az állományt, a 429 milliós tartozásból ugyanis 394 milliót már több mint két hónapja ki kellett volna fizetni a beszállítóknak. Közel ugyanekkora a két hónapnál régebben lejárt tartozása a Csongrád Megyei Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó kórházának, ahol az összes, azaz 659 milliós tartozásból 338 millió régóta fennáll, ebből 235 millió az adósságrendezés után is megmaradt.
Mindez olyan időkben történik így, amikor Domokos László ÁSZ elnök megfogalmazása szerint - aki nem mellesleg ősbűnnek nevezte tavaly a Magyar Időkben a kórház adósságtermelést - olyan időszakot élünk, amikor nem az a kérdés, hogy honnan lesz pénzünk, hanem az, mire költsük el a rendelkezésünkre álló összegeket.
Plusz pénzt kapott a Honvédkórház?
Jó hír ugyanakkor, hogy voltak olyan nagy adósok, akiknek a régi tartozásait azért sikerült lenullázni. A Honvédkórház például január végére 1 milliárddal tartozott beszállítóinak, de nincs két hónapnál régebben görgetett számlája. Sőt, némi januári plusztámogatásra utal, hogy a konszolidáció utáni 1,4 milliárdos maradék tartozása az év első hónapjában közel 400 millió forinttal tovább csökkenhetett. Pár tízmilliós két hónapja lejárt adósságot görgetnek maguk előtt a gyógyító-megelőző ellátásban részt vevő egyetemek, amelyek közül a Debreceni Egyetemen csak januárban több mint 300 millióval gyarapodva egymilliárdhoz közelít az adósságállomány értéke.
A friss számok újra és újra bizonyítják, nem a kórházi gazdálkodásban, hanem a finanszírozás mértékben érdemes keresni az adósságtermelődés okait, az egészségbiztosítási alap nominális növelése továbbra sem, vagy csak nagyon szűkösen fedezi a kórházak tényleges működési költségeit.
Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy az adósságrendezések tapasztalatait az egészségpolitika elemzésre használná, noha erre nagy szükség lenne. A beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László szerint az adósságrendezésnél törekedni kellene rá, hogy a konszolidáció után ne maradjon 60 napon túli tartozás, ezt azonban az elmúlt évben sem sikerült megoldani. Már január végén 4 milliárd fölötti a régi tartozás, s ami különösen elborzasztó, hogy a mentők adósságának 90 százaléka két hónapon túli lejáratú. A szövetség már több javaslatot is készített a konszolidáció lebonyolítására, most a kormány, az egészségpolitika ötleteit várják a témában, amihez minden szakmai segítséget megadnak - fogalmazott a Napi.hu-nak az OSZ főtitkára.