Augusztusban, a nyári hónapokra jellemző lassuló adóssággyarapodás helyett robbanásszerűen, mintegy 6 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetési forrásból gazdálkodó kórházak lejárt fizetési határidejű tartozása, s a nyolcadik hónap végére átlépte az 53 milliárd forintot. Így 2018 december végéhez képest az idei növekedés immár 38 milliárd forint a MÁK friss adatai szerint. Az elszabaduló adósság hátterében az ágazati szereplők egyöntetűen a már naptárhatást is semlegesítő, féktelen bérversenyt látják.

Összehasonlításképpen érdemes felidézni: tavaly augusztusban 1,3 milliárd forinttal nőtt az adósság, s a tartozásállomány csak november végére érte azt a szintet, amit idén most három hónappal korábban, augusztus végére sikerült. Az idei átlagos, 4,77 milliárdos havi növekedés is rekordnak számít, ami csaknem a másfélszerese a 2018-as 3,5 milliárdnak.

Kapcsolódó

A jelenlegi növekedési ütem mellett év végére 70 milliárdhoz közelíthet a tartozásállomány.

Íme, a lista

A részletes adatok ezúttal sem rejtenek meglepetést, a lista élén a szokásos nevek: legnagyobb adós a Honvédkórház 3,7 milliárdos tartozással, ebből közel 2 milliárd kifizetésével több mint két hónapja csúszik az intézmény.

A gyógyító-megelőző ellátásban résztvevő egyetemek közül a Debreceni Egyetem az éllovas 2,8 milliárddal, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen alulról közelíti a tartozásállomány a 2 milliárd forintot.

A 100 kórházból további 15 intézményben haladja meg az egymilliárdot a kifizetetlen számlák értéke. A Péterfyben 3,7 milliárdnál is többel tartoznak a beszállítóknak, a Dél-pesti Centrumkórház (leánykori nevén Egyesített Szent István Szent László Kórház) 2,6 milliárd forint lejárt határidejű számla kifizetésével adós.

A megyei nagykórházak közül a Békés megyei és  a Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézmények viszik a pálmát 2,4 és majd' 2 milliárd forinttal.

Augusztusban a legnagyobb növekedést (627 millió forint) a Dél-pesti Centrumkórház valamint Honvédkórház (449 millió forint) produkálta.

A feltorlódó kórházi számlák mellett az állami szervek adósságaira a jelek szerint mégis jutott forrás, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), az Országos Vérellátó Szolgálat  (OVSZ), a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)  lényegében adósságmentesen zárta az augusztust, pedig két hónapja még az NNK-ban 1,4 milliárddal, márciusban pedig az OMSZ még egymilliárddal tartozott beszállítóinak.

Romlik a fizetési hajlandóság

A fizetési hajlandóság durva romlására utal, hogy míg az év elején, februárban a beszállítók "csak" a lejárt számlák negyedének kifizetésére vártak több mint két hónapja, augusztus végére ez az arány 50 százalékra ugrott fel év közbeni folyamatos növekedés mellett. Tavaly augusztusban az adósság 45 százalékát tették ki a 60 napnál régebben lejárt számlák, mintegy 19 milliárd forint értékben, az idei összeg az 50 százalékos részesedés mellett meghaladja a 26 milliárd forintot.

Több pénz kell az egészségügybe, a többletforrások szükségességéről, az ellátások valós értéken való finanszírozásnak szükségességéről mind az MNB, mind a Pénzügyminisztérium (PM) versenyképességi elemzése megemlékezik, az új finanszírozás indulására 2019 júliusától számítottak is az ágazat szereplői, ám a belengetett új rendszerről eddig egyetlen konkrét információ sem látott napvilágot. Továbbra sincs - vagy nem publikus - semmilyen szakmai koncepció, vagy program, ami alapján pontosan ki lehetne jelenteni, hogy mennyi plusz forrásra lenne szüksége az ágazatnak, azt mire kellene fordítani és ez milyen eredményt hozhatna - mondta lapunknak a közelmúltban Molnár Attila, egészségügyi szakértő.

Ugyan a múlt héten, a járóbeteg-ellátók éves szakmai konferenciáján az egészségügyi kormányzatot képviselő Csányi Endre helyettes államtitkár beszélt egy fenntartható struktúra kialakításának tervéről, ám azt már nem árulta el, hogy ez az intézményrendszerre, vagy a finanszírozásra vonatkozik, s milyen szempontok alapján készül. Ugyanitt Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója egy új finanszírozási rendszer előkészítését említette, s azt fejtegette, hogy ellátás-alapú, eredményorientált rendszerben gondolkodnak, amelyben az intézmények nem több kapacitásért (tvk), hanem több ellátási feladatért pályázhatnának. Az átalakítás fedezete pedig elméletben az a 40 milliárd forint, ami már ez év elejétől rendelkezésre áll, s amit a Pénzügyminisztérium a kórházak eladósodásának megakadályozására, a finanszírozás anomáliáinak kiigazításra dedikált. Az eladósodás jelenlegi üteme mellett azonban ez az összeg nem hogy az átalakításra, a konszolidációra sem lesz elegendő.

Fenntarthatatlan problémagóc

Évtizedes gond a kórházi adósság felhalmozódása, ami az államháztartáson belül mára az egyetlen, pénzügyileg fenntarthatatlan problémagóccá vált, s mint ilyen, éles kontrasztban áll az ország makrogazdasági mutatóval. A rekord alacsony államdósság és a GDP rekordmértékű növekedése közepette még inkább meglepő, hogy ennyire hosszú ideje nem sikerült megtalálni a megoldást az adósságnövekedés megállítására - kommentálta a friss adatokat lapunk kérdésére Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója.

Az adósságkezelés érdekében az ad hoc kormányzati intézkedések, forrás átcsoportosítások helyett a szakmai szervezet hosszútávú, rendszerszintű változást szorgalmaz, a megoldás kidolgozásához a kórházi beszállítók szakmai segítséget, együttműködést kínálnak - mondta Rádai. Az igazgató azt mindenesetre biztatónak tartja, hogy mind a kormány versenyképességi tanulmányában, mind az MNB hasonló témájú elemzésében rögzítik, milyen fontos a szerepe a lakosság egészségi állapotának versenyképességi szempontból.

Kik járnak rosszul?

A kórházi beszállítók késleltetett  kifizetése  pont azt a kkv-szektort érinti legrosszabbul, akiket a kormányzati kommunikáció támogatott pozícióban tüntet fel, és akik nélkül nem képzelhető el a versenyképességi fordulat - erről már Rásky László, a kórházi beszállítók másik részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt lapunknak. A beszállítók ki nem fizetésének óhatatlanul negatív a hatása a betegellátásra, ha pedig a magyar egészségügyben a betegek hátrányosabb helyzetbe kerülnek, az szintén gátolja a versenyképességi fordulatot - fűzte hozzá a szakszövetség főtitkára.

Arról nem is beszélve, hogy az orvostechnikai termékgyártókat a romló fizetési hajlandóság mellett a nagyon alacsony magyar árszint is sújtja. Ugyanis egyedül az egészségügyben engedi meg a közbeszerzési törvény, hogy kizárólag az ár legyen az értékelési szempont. Ez a szabályozás Rásky szerint óriási árnyomás alá helyezi a piaci szereplőket, akik nem csak hogy nem jutnak időben a pénzükhöz, hanem a termékeiknek még olcsóbb, névtelen, akár bizonytalan minőségű, a betegbiztonságot nem szolgáló, távol-keleti egészségügyi eszközökkel kell versenyezni.